Megfizethetetlen lesz a napszám

Februártól szigorodnak az egyszerűsített foglalkoztatás (efo) szabályai, beleértve a mezőgazdasági idénymunkát is. Az agráriumra vonatkozóan a napi közteher február 1-jétől 1300 forintról 2200 forintra emelkedik, az alkalmi munkavállalásé pedig 2700 forintról 4400 forintra. Ráadásul változik az ilyen munkával tölthető napok száma is, ugyanis eddig egy munkáltatónál lehetett egy évben összesen 120 napot dolgozni, most viszont egy munkavállalóra egész évben juthat 120 nap. 

A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács számításai szerint önmagában a közterhek ilyen mértékű növelése a mezőgazdasági idénymunka költségeit 5–8, az alkalmi munkavállalás költségeit pedig 10–15 százalékkal emeli – írta a vg.hu. Erre jön rá az, hogy ezenfelül a minimálbér és a garantált bérminimum 7–9 százalékos megemelését le kell követnie az efo keretében foglalkoztatottak munkabérének is, különben a mezőgazdasági foglalkoztató nem kap munkaerőt, következésképpen körülbelül 10 százalékkal szükséges emelni a munkásoknak kifizetett nettó bért is. Mindez érzékenyen érinti a zöldség-gyümölcs termelés mellett az idényszerű munkákat végző feldolgozóipart, például a tartósítóipart is. 

A kiadások növekedésére egy példa: a gyümölcsösökben egy hektárra vetítve a bérköltségek emelkedése 100–600 ezer forint között fog mozogni hektáronként. A termelés összes költsége pedig (megint csak gyümölcsfajtól, ültetvénytípustól függően) egy hektárra vetítve jellemzően 1,5–7 millió forint között alakul. Egy szamócaültetvényben azonban éves szinten már 2–4 ezer óra (250–500 munkanap) a hektáronkénti foglalkoztatás, tehát egy ilyen munkaintenzív ágazatnál még nagyobb pluszköltség keletkezik, és még ennél is egy nagyságrenddel magasabb a hajtatott (fóliás vagy üvegházi) termesztés 10–20 ezer munkaóra/hektár/év élőmun­ka­igé­nye, azaz az elszenvedett bérköltség-növekedés mértéke is. 

A szakmaközi szervezet szerint „120 napos szabály” módosítása még az efo közteher drasztikus emelésénél is jobban fájhat. Az adott munkavállaló 120 napja nyilván nem az év első felében fog elfogyni, vagyis a gondok jellemzően a második fél évben kezdenek egyre fokozottabban jelentkezni. Éppen akkor, amikor a kertészeti ágazatban és a feldolgozóiparban is intenzív a betakarítási, illetve a gyártási időszak. 

A napszámosok állandó foglalkoztatottakkal való pótlása sem megoldás az érdekképviselet szerint. Egyrészt azért, mert a zöldség-gyümölcs termelésben, valamint a feldolgozóiparban döntően az a munkaerőréteg dolgozik, amelynek körében nagyon nagy a fluk­tuá­ció és az elvándorlás. Másrészt a bér- és járulékterhek miatt óriási lenne a bérköltség növekedése. 

A fenti problémák miatt a Fruit­VeB egyeztetést és jogszabály-módosításokat kezdeményez, hogy ne lehetetlenüljön el a zöldség-gyümölcs szektor – egyébként is nehéz – munkaerő-ellátása.