Világritkaság lett az év emlőse

Kis túlzással, de kijelenthető, hogy a világ egyik legritkább, illetve legritkábban látott állata lett hazánkban az év emlőse. Kevesen tudják, hogy a magyar szöcskeegér kizárólag a Borsodi-Mezőségben, illetve egy másik elszigetelt alfaja a Kolozsvár melletti területeken él. Csaknem 70 évig hitték, hogy az állat már kihalt. 

Furcsa nevű, de annál bájosabb állatot választott 2025-ben az év emlősének a Vadonleső Program, amelyet az Agrárminisztérium és a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. működtet a Magyar Természettudományi Múzeum és a Fővárosi Állat- és Növénykert közreműködésével. A magyar szöcskeegér (Sicista trizona) létezéséről az ezredforduló előtt még mit sem tudtunk. Bizonyos volt, hogy élt Magyarországon egy kisemlős, amely, bár nevében egér, de csak nagyon távoli rokonságban áll a közönséges egerekkel. Viselkedésében és életmódjában is egészen egyedi. Az egerektől eltérően valódi téli álmot alszik, évente csak egyszer szaporodik, és táplálékának jelentős részét képezik a rovarok. Sőt nagyon szelíd, kézben tartva nem harap, nem is próbál elmenekülni. 

Az utóbbi tulajdonságát onnan tudjuk, hogy az állat mégsem halt ki. Az erre utaló jeleket sem akárhogy sikerült megtalálni: szorgos kutatók elemezték, illetve elemzik ma is országszerte a bagolyköpeteket. A főleg rágcsálókra vadászó éjszakai ragadozók az emészthetetlen részeket, mint a csontok, a szőr, kis gombóc formájában kiköpik. Ezeket gyűjtik, majd elemezgetik szorgalmasan szakemberek. Ilyen köpetekben leltek furcsa csontokra, melyekről megállapították, hogy szöcskeegér maradványa. Tették ezt a felfedezést a mostani évezredben, ugyanis előtte vagy 70 évig kihaltnak hitték ezt az állatot. Utolsó példányát 1936-ban fogták be. 

Sőt, a csontokat elemezve az is kiderült, hogy egy egészen új fajról van szó: a magyar szöcskeegérről és nem az ázsiai, kelet-sztyeppei rokonfajok valamelyikéről. Mivel több ilyen nyomot találtak, ezért aztán megindult az élő állatok kutatása is, mely során sikerrel jártak. A befogott példányokat a budapesti állatkertben próbálták meg szaporítani. Ezzel egyrészt a faj fennmaradását próbálják elősegíteni, másrészt magát az addig szinte ismeretlen állatot megismerni. Sokáig nem sikerült a szaporítás, aztán 2021 nyarán megszületett az első alom, s öt magyar szöcskeegeret sikerült felnevelni. 
A kutatások azt is felderítették, hogy a magyar szöcskeegér még egy másik, szűk élőhelyen, a már említett Kolozsvár környékén is él. Az is kiderült, hogy az egy alfaja a magyar szöcskeegérnek, ezért erdélyi szöcskeegérnek keresztelték el. 

Mindebből egyértelmű, hogy ezt az állatot óvni kell. Ezért aztán nagy összefogással munkálkodnak ezen. A Grassland-HU LIFE integrált projektben is kiemelt fajként szerepel ez az igazi nemzeti kincsünk, amit hungarikumnak is nevezhetnénk. Az idén a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság mellett számos kutatóintézet, múzeum, egyetem és civil szervezet is bekapcsolódik a programsorozat szervezésébe és kivitelezésébe. Ez is jelzi, hogy az utóbbi 20 évben milyen széles körű szakmai összefogás jött létre az egyik legjelentősebb természeti értékünk megmentése érdekében.