Gyorsan elvonultak

Ma már alig hallani az égből daru- vagy vadlibahangot. Szinte két hét alatt elhúztak felettünk északra, északkeletre, a fész­kelőhelyeikre a madarak. Látni is alig láthattuk őket. Holott több tízezer madárról van szó. Erről az őszi, tél eleji vonulás idején kaphattunk képet, akkor ugyanis csak lassan, mindig csak annyi távolságot megtéve húzódnak telelőhelyeikre ezek a madarak, amennyire dél felé „nyomja” őket az északról terjedő hideg. Ekkor akár heteket is képesek eltölteni nálunk, mert találnak elegendő táplálékot és be nem fagyott vízfelületeket. 

A tavasz, az más, ilyenkor gyorsan „hazarepíti” őket az ösztönük. De kárt ekkor is okoznak, erre példa, hogy már megint egy madárinfluen­za-fertőzésről adott számot a hatóság. A vírus jelenlétét mutatta ki Csongrád-Csanád vármegyében, Csengele településen a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. Az érintett 1400 darabos tömőlúdtelepen az állomány felszámolása megkezdődött, és a járványügyi nyomozás is folyamatban van. A Nébih felhívja a figyelmet, hogy hazánkban továbbra is jelen van a madárinfluenza vírusa, így nem lazulhat a járványügyi fegyelem. 

Jó tudni azt is, hogy már nem csak az ősszel és tavasszal vonuló madarak terjesztik e kórt országunkban. Sajnos igazolt tény, hogy a hazánkban élő, nem vonuló madarak között is megtelepedett már évek óta ez a betegség. Vannak madarak, melyek nem pusztulnak el a vírustól, de azt hordozzák és egész életükben ürítik is a kórokozót. Ezek aztán vadmadarak, de akár a széna, szalma, frissen betakarított takarmány, a gépek, az ember által bekerülhetnek a gazdasági baromfiállományokba, s ismét megbetegedést idézhetnek elő. A tavaly ősz óta kezdődő szezontól mostanáig már bőven több mint száz alkalommal igazolták a különféle baromfifélék – elsősorban vízi szárnyas, de pulyka, tyúk és csirke – telepein a vírus megjelenését. Ezért ezeket az állományokat egytől egyig felszámolják. Ez akár sokmilliónyi szárnyast is jelenthet, a kár biztosan 10-20 milliárd forint közé tehető.