Kivadult kaktuszok

A Bükki Nemzeti Park területén is egyre nagyobb gondokat okoznak az elvadult kaktuszok. Nem arra kell gondolnunk persze, hogy megbolondultak a magyar kaktuszok, hanem arra, hogy látványosan nő a kaktuszok kivadult állománya az északi dombságon, s hegyvidéken. Többféleképpen jutottak ki ezek a növények a szabadba. Voltak, akik szándékosan ültették ki őket, de elég volt annyi is, hogy a megunt példányokat egyszerűen kidobták. A kaktusz ugyanis rendkívül szívós növény, ha nem szárítjuk ki ropogósra őket, akkor bizony gyorsan gyökeret vernek a mostohának gondolt körülmények között is. Tévhit, hogy csak a meleg éghajlatú területeken életképesek. Vannak olyan fajaik, amelyek hosszú hideg időszakokat is túlélnek, akár –20 °C-on is! Magyarország egyre több pontján (pl. Kiskunság, Kemeneshát, Mecsek, Pilis, Vértes, Villányi-hegység) már bőven találunk olyan populációkat, amelyek túlélik a teleket. 

Hazánkban a kaktuszok terjedésének leginkább a nyílt homok­pusz­tagyepek és sziklagyepek kedveznek. Az igazgatóság működési területén újabban már a Mátrában is megjelentek, pár hónapja Gyöngyöspata külterületén számoltak fel egy viszonylag nagyobb kiterjedésű medvetalpkaktusz-állományt. A Nógrádi Tájegységnél is ismert volt két terület, Cered és Nemti mellett valószínűleg kiültetés következtében jelentek meg a kaktuszok. Cereden a közút melletti homokkő oldalon találták meg őket. Ezek a növények szinte kizárólag Amerikában őshonosak. Nálunk elvadulva az inváziós tulajdonságok negatív hatásait vonják maguk után: gyorsan szaporodnak, nagy felületeket boríthatnak el, és ezáltal veszélyeztetik az őshonos élővilágot. A mediterrán országok sziklagyepjeit sok helyen már úgy elborították a kaktuszok, hogy nem csak őshonos állat- és növényfajok, de már a birkanyájak is kiszorultak róluk. Ezért a szakemberek azt javasolják, hogy semmilyen körülmények között se ültessük ki őket a szabadba. Ügyeljünk a növényi hulladékra is, mert a kaktusz vegetatívan, a levelekről és magról is jól szaporodik.