Olcsóbb lett az élelmiszer

Több újdonságot is láthatott egyes boltokban, aki járt az elmúlt másfél héten élelmiszert vásárolni. Például azt, hogy bizonyos árucikkek árcímkéje mellett a pulton kisebb fehér cédulákat tettek ki a kereskedők, s ezen a kormány árrésstopos rendeletére utalnak. Az árak nagyon sok esetben szembetűnően alacsonyabbak, de néhány üzletlánc e termékek mellé azt is kifüggesztette, hogy ismét – ahogy az árstop idején is általános volt – csak bizonyos mennyiséget, például 10 litert vagy tíz kilót lehet egyszerre egy vevőnek vásárolnia. Máshol csak egy kartonnyi tej vagy 4 darab azonos tejterméket lehet venni, míg a kimérendő termékekből – például csirkemell – csak 3 kilót. Vannak boltok – például a Lidl ilyen –, ahol nincs ilyen korlátozás a lakossági vevőknek, csak a kereskedelmi vásárlók számára. 

Egyébként a múlt héten ismét leültek tárgyalni a Nemzetgazdasági Minisztérium és a kiskereskedelmi láncok képviselői. Ugyanis több pont nem egyértelmű a kormányrendelettel kapcsolatban. Kérés, hogy a hatóság pontosítsa a különböző számítási módszereket, amelyek alapján a láncok például az áraikat meghatározzák. A kiskereskedők ezt a magas büntetési tételek miatt is fontosnak tartják. Korábban már az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) is felvetette, hogy a rendeletben már az árrés fogalmának meghatározása sem segíti az eligazodást, hiszen a haszonkulcs, illetve a termékek fajlagos árának fogalma keveredik. 

A kereskedelmi érdekképviseletek egyébként felvetették már a kisebb boltok gondját is, ugyanis rájuk nem vonatkozik az árrésstop, viszont a nagyoknál bevezették, s emiatt ott számos alapvető élelmiszer emiatt sokkal olcsóbb, mint náluk. A kisebb boltok bevételének ráadásul sokkal nagyobb hányada származik az árrésstoppal olcsóbbított alapvető termékekből. 

Az áresés mértéke néha egészen meghökkentő, például a 10 dekás vaj egyes boltokban két hete még 420 forint volt, míg mostanság akár 240 forintért is lehet venni! Az árrés­stoppal érintett 30 terméknél és ter­mék­körnél szinte minden esetben drasztikus az árcsökkenés, a gazdasági tárca szerint az átlagos mértéke 16 százalék, de az előbbi példa is mutatja, hogy sok esetben akár 30–50 százalékot is elérhet!