Sok közünk van a tevetejhez

Hogy mi köze a magyaroknak a tevetejhez? Egyrészt már nálunk is lehet kapni, de ennél fontosabb, hogy itthon van a termeléshez, feldolgozáshoz a szaktudás. A Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet (MTKI) még 2012-ben kezdte meg tevetejjel kapcsolatos kutatásait. Ha tevék nem is élnek hazánkban, olyan mezőgazdasági ismeretek birtokában vagyunk, amelyeknek Afrikában is hasznát vehetik.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem által koordinált projektekben több területen is Csád segítségére lehetünk. Így a tevetejtermelésében is. Az Oeco­nomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzése szerint a tevetej­termelés felfuttatásának egyik gátja az, hogy az állat tartása és fejése jelentősen több emberi tevékenységet igényel, mint például egy tehéné. Ugyanakkor megéri a munka, mert a tevetej sokkal drágábban adható el, mint a tehéntej. S hogy miért Csád? Azért, mert itt él a legnépesebb tevepopuláció, és a világ egyik legnagyobb tevefarmját magyar állatorvosok irányításával hívták életre, és a magyarok komoly szaktudással rendelkeznek a tevetej feldolgozásában is. 

Míg egy tehén naponta 20-30 liter tejet ad, addig egy teve csak 5-7 litert. Ez a tej azonban a világon egyre népszerűbb, aminek egyik oka, hogy egészséges és a laktózérzékenyek is fogyaszthatják. Akárcsak az emberi anyatejben, úgy a tevetejben sincs úgynevezett béta-laktoglobulin, amely gyakorta a tejallergia egyik felelőse. Ezenkívül a tehéntejhez képest alacsonyabb a laktóz (tejcukor)-tartalma. Általában kevéssé zsíros, de többet tartalmaz viszont C-vitaminból, kalciumból, vasból és káliumból, mint a tehéntej. 

Egyébként nem csak Csádban segítjük, segítettük a tevetej termelését, gépesítését, feldolgozását. A világ első és legnagyobb, dubaji tevetejtelepe magyar szakmai irányítással épült fel, továbbá magyar a vezető állatorvosa és több más munkatársa. Dr. Nagy Péter és dr. Juhász Judit állatorvosok 2006-ban a dubaji sejk megbízására hívták életre a Camelicioust. A kezdeti 25 példányos dromedárcsorda mostanra már 9 ezresre nőtt.