Egyre drágább a föld

Tavaly 23,5 ezer hektárnyi szántó, gyep, erdő, szőlő, gyümölcsös cserélt gazdát, illetve ennyi terület adatait elemezték. Az eladott összterület 18 százaléka erdő volt, ezt követte 8 százalékkal a gyep-rét-legelő művelési ág, míg a forgalom 2 százalékát a gyümölcsösök, 1 százalékát pedig a szőlők tették ki, a többi szántóföld volt. 

A termőföld átlagára 2,4 millió forint volt, ami bő 8 százalékos drágulást jelent az egy évvel korábbi 2,17 millióhoz képest. Vannak persze kiugróan drága és nagyon alacsony árakat hozó területek. A régiókat nézve a legdrágább, 3,6 millió forintos ár Közép-Magyarországon alakult ki, itt a változás is óriási, mert egy év alatt egymillióval drágult hektáronként a föld. Észak-Magyarország viszont maradt a legolcsóbb kategóriában, mert itt az átlagár 1,86 millió forint, szemben a 2023. évi 1,7 millióval. 

A legdrágább vármegye továbbra is Hajdú-Bihar, ahol 2,9 milliós az átlag, Tolnában és Békésben közel 2,8, Szabolcsban 2,65, Győr-Moson-Sopronban 2,6 millióst mértek. A legolcsóbb a föld továbbra is Nógrádban, ahol egy hektárt 1,45 millióért is lehet venni. 
Amennyiben a szántókat nézzük, úgy az átlagár 3,4 százalékkal, 2,5 millió forintra emelkedett. A legmagasabb ár Hajdú-Bihart jellemezte, 3,3 millió forintos hektárárral, míg a legalacsonyabb ár Nógrádban alakult ki 1,573 millió forinttal – idézte az elemzést a vg.hu. Tavaly az átlagos értékesített területnagyság a szántóknál 1,67 hektár volt. A legnagyobb, 20 hektárt meghaladó parcellákért a szántók országos átlagáránál 18,2 százalékkal kellett a vevőknek magasabb árat adniuk. Azonban ezek a tranzakciók az eladott földterület 5,7 százalékát tették ki. A legnagyobb forgalma az 1 és 5 hektár közötti szántóknak volt, az értékesített szántók összterületének közel felét adták.