Hány fagy lesz még?

A tavaszi fagyok komoly veszélyt jelentenek a gyümölcsfákra, különösen a virágzás és a fiataltermés-képződés időszakában. Tavaly nem, de előtte 3-5 hullámban csapott le április elejétől májusig a fagy. A mínusz 3-5 °C-os hőmérséklet jelentős károkat okozhat a termésben, de a sziromhullás után még éppen csak fejlődő termést akár a mínusz 1 fok is tönkre­teheti. 

A héten a fagyos hajnalok a kései virágzású kajszit, mandulát és a koraibb őszibarackokat, a korai szilvákat károsíthatták. A fagyos éjjeleken, hajnalokon – ha nem fújt a szél – érdemes volt védekezni, mert a legtöbb helyen csak mínusz 1–4 fok alakult ki, amit lehet tompítani például a kiskertekben füstöléssel. Lényege, hogy nem lánggal égő, hanem füstöt kibocsátó anyagot gyújtanak meg, ilyen lehet egy tömör szalmabála is. Ezzel 1-2 fokot lehet emelni a talaj közeli levegő hőmérsékletén. 
Ki lehet használni azt a fizikai jelenséget, hogy a víz fagyása közben hő szabadul fel.

A fagyvédelmi öntözés lényege, hogy az egész fát permetezik, vékony jégbevonat képződik, mely során hő keletkezik. Nem mellesleg a néhány milliméter vastag jég szigetel is a fák ágain, hajtásain, rügyein. Ezzel már a szakértők szerint akár 6-8 fokot is lehet emelni a hőn, megint feltéve, hogy nincs nagy szél, mely újabb fagyos levegőt hozna az ültetvényre. 

Nagyobb beruházást igényel az óriási, többkilós paraffingyertyák égetése. Egy hektárra a nagyüzemek akár 500-700 gyertyát is beállítanak, amivel már akár 4-5 fokkal is lehet emelni a hőmérsékletet. Hasonlóan költséges és a kiskertben ezért nem éri meg a szélgépek alkalmazása, melyekkel a fagyos és a melegebb levegőrétegeket tudjuk átkeverni a szélmentes, csillagos égnél jelentkező kisugárzásos fagyok esetén.