Jön a gazdakártalanítás

A múlt heti kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter jelentette be, hogy a kormány külföldi laboratóriumtól azt az szóbeli információt kapta, miszerint nem zárható ki, hogy a magyar tehenészetekben megjelent vírus nem természetes, hanem mesterségesen létrehozott szervezet. Ez azonban meg nem erősített hír. Gulyás Gergely úgy tudja, jelenleg nagyságrendileg 11 ezer állatot érint a betegség. (A korábbi hírek a négy érintett telepen összesen 7500 marháról szóltak.) 

A lapunknak nyilatkozó dr. Rus­vai Miklós nyugalmazott egyetemi tanár, víruskutató úgy véli, hogy szinte értelmetlenség a száj- és körömfájás vírusát mesterségesen manipulálni, netán mesterségesen létrehozni. Ez a vírus ugyanis annyira virulens, fertőző és könnyen terjed, hogy az úgymond eredeti, vad változatai is óriási károkat képesek csinálni. Felesleges vele bajlódni, ahogy van, úgy is a világ egyik legveszélyesebb kórokozója.

Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumának igazgatója szerint is szinte a nullával egyenlő annak a valószínűsége, hogy valakik mesterségesen alkottak egy új száj- és körömfájásvírus-változatot. Amely igazából egy 2018. évi ­pakisztáni járványt okozó vírustörzshöz áll a legközelebbi rokonságban. 

Jó hír, hogy az állam kártalanítja a ragadós száj- és körömfájás miatt állataikat elvesztő gazdákat, de csak akkor, ha három éven belül helyreállítják az eredeti állatlétszámot és három évig tovább üzemeltetik telepüket. A kormány azt is vállalja, hogy a tehenészetek újratelepítéséhez és a telepek járványügyi fejlesztésével kapcsolatos költségeinek viseléséhez támogatást fog nyújtani. 

Nemcsak a négy érintett telepen, illetve 3 és 10 kilométeres körzeteikben végeznek vizsgálatokat, hanem az egész országban mintavételezik az állattartó telepeket. Közben az utolsó két megbetegedés helyszínén felszámolják az állományt és Bábolnán hantolják el a tetemeket. Ez ellen a helyi lakosság és önkormányzat tiltakozott. 

A szakemberek teljes erőbedobással dolgoznak azon, hogy a vírus ne terjedjen tovább, de nagyon fontos tudni, hogy humán és anyagi erőforrás szűkében vannak. Ez most rávilágít arra, hogy békeidőkben elegendő az a berendezkedés, amivel Magyarország rendelkezik, de amikor egyszerre tombol a madárinfluenza, illetve a ragadós száj- és körömfájás (Rszkf), akkor a hatósági működésnek nagyobb költség-, valamint emberigénye van – erről Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke beszélt.