Szelídgesztenyék a faiskolában

Egykoron termését a szegények eledeleként emlegették, ma már felértékelődött jelentősége. Ma­­gas beltartalmi értéke miatt valódi kuriózum a csonthéjasok között. Az olasz konyhában gesztenyelisztből többféle gluténmentes tészta, krém készül, dietetikusok kifejezetten ajánlják a fogyasztását. Sült változata az egyik legfinomabb téli csemege, leveléből gyógytea készül. Méze rendkívül egészséges és finom. Virágja átmenet a rovar- és a szélporozta növények között. Nagyjából háromszázszor annyi virágport termel, mint a rovarok porozta növények, így ezek számára nem mellesleg kiváló kondicionálóként szolgál. 

– Átlagosan cseresznyefa méretre, később a diófánál némileg magasabbra megnyúlnak a szelídgesztenyefák. Hosszú életű növények, pár száz év leforgása alatt óriásira képesek megnőni. A hibridek, amiket japán gesztenyével keresztezek, kisebbek maradnak. Hamar termőre fordulnak, sokat teremnek és nagyobb gesztenyék jönnek le róluk. A magyar fajták lassabban dolgoznak, a hatodik évben öt-hat kiló termést hoznak, ellentétben az előbbiekkel, amelyek ugyanennyi idő elteltével két-háromszor annyit adnak – magyarázza az érsek­vad­kerti kertész. 

– A felhasználási cél befolyásolja a választást. A kertbe mindkét fajtát lehetséges ültetni. Érdemes olyan helyre telepíteni, ahol az előfordulásuk nem túl gyakori, ugyanis a szelídgesztenye érzékeny a kéregrák nevű gombás betegségre, amivel könnyen megfertőződik. A fafajta hagyományos termőtájaira (Győr-Moson-Sopron, Zala, Somogy vármegye, Börzsöny), továbbá, ha a vásárló ültetvényben gondolkodik, akkor inkább az ellenállóbb hibrideket ajánlom – fejti ki Attila. 

Az utóbbiak alanyát saját magról veti, kiküszöbölve ezzel az ágrák fertőzésveszélyét. A magyar fajtáké szintén magoncokról származik. Kertészünk a fáról annak nyugalmi állapotában veszi le a nemes vesszőt, amit később beleolt az alany gyökerébe. Faiskolájában sorakozik mind a hat magyar tájfajta: a Kőszegszerdahelyi, a Nagymarosiak és az Iharosberényiek, s rálelt egy hetedikre, amit Iharosberényi Óriásnak keresztelt el. Ezenkívül hibridekből egyre bővülő kínálatot szaporít. A csemetéket szeptemberben kezdi árusítani, a tavalyiak pedig pár hete elfogytak tőle. 

Az otthoni neveléshez néhány intelemmel szolgál: – A szelídgesztenye a káliumban gazdag talajt kedveli. Az ültetőgödörbe érdemes a szerves trágya mellé három marék káliumszulfátot beletenni. A talajtakarás támogatja a fa víz- és tápanyagfelvételét. A tövéhez terített szerves anyag: a levágott fű, a szalma, a széna, a gyaluforgács, az érett trágya védi a gyökereket és az azzal kölcsönhatásban álló gombákat az erős napfénytől és a szél szárító hatásától. 

Láng Attila rengeteg szaporítási, nevelési módszert kipróbált már. Tapasztalata, tudása jól tetten érhető abban, hogy a kezdeti húsz­százalékos oltási kihozatalt már nyolcvan-kilencven százalékosra javította, vagyis száz beoltott növényből napjainkban már 80-90 darabot el tud adni. 1996 óta foglalkozik szelídgesztenyével. Ebben az évben nyitotta meg Érsekvadkerten az ország első szelídgesztenye-faiskoláját, ahol a szóban forgó növényen túl idővel olyan egzotikus fajokkal bővítette a kínálatát, mint a füge, a díszribizli, az indián banán, a datolyaszilva, a gránátalma, a nagy termésű galagonya, az óriás és a fürtös dió. 

Rajta kívül kevesen nevelik, szaporítják ezt az egykoron jelentős erdőalkotó fafajt. Az utolsó magyar nyelvű országos terjesztésű vonatkozó szakkönyv 1976-ban jelent meg. Ideje volna egy újabb kiadványnak, hiszen az abban foglaltak a friss kutatások szerint már nem mind helytállóak. Attila elvállalta, hogy a több évtizedes tapasztalatát, tudását összegyűjtve, megírja ezt a hiánypótló kiadványt. Reményei szerint idén már napvilágot láthat a Gesztenyéskönyv.