Csak az ország egésze segíthet a helyzeten

– Csinálhatunk bármit, rámutathatunk összefüggésekre, háttérmagyarázatokkal szolgálhatunk a száj- és körömfájásról, a járvány kezelésének miértjéről. Ennek ellenére hihetetlen dolgok történnek. A társadalom egy része szerint az egész ügy kamu, a sok korlátozást feleslegesnek tartja, mások az egészet mesterséges folyamatnak vélik, ami azt szolgálja, hogy a rovar- és műhús­fo­gyasztást, készítsük elő – kezdte Nagy István agrárminiszter a beszélgetést, s egyben jelezve, hogy mi most a vírus okozta megbetegedések, az abból is adódó gazdasági következmények mellett az egyik legnehezebb dolga a hatóságoknak, médiának, szakembereknek. 

A társadalmi ellenállás nagyon nagy, különböző elméletek, úgynevezett konteók látnak napvilágot, melyek szinte tényleg vírusszerű gyorsasággal terjednek az országban, világban. Az emberek nagy része elszakadt a természettől, az állattartástól, a mezőgazdaságtól. Ez az egyik oka, miért is van jó táptalaja az előbbi megalapozatlan feltételezéseknek. Ezek egyik következménye, hogy egyrészt nem értik meg az emberek: a száj- és körömfájást okozó vírus nem játék, nem mese, hanem valós és nagyon veszélyes dolog. 

Egészséges élelmiszer 

A kár óriási lehet, ha nem vesszük komolyan a járványügyi intézkedéseket, korlátozásokat, illetve, ha nem eszünk például magyar tejet, húst, marhát, sertést. A vírus eddig nem terjedt ki országosan, egy vármegye öt telepén jelent meg, de már így is sok tízmil­liárd forint a kár. Ez a közvetlen kár, és ki tudja, mekkora lesz a közvetett, ami abból eredhet, ha a lakosság nem segíti a magyar állattenyésztőket, hús- és tejipart. Mert sokan tartanak a vásárlástól. Holott a vírus emberre nem ártalmas, a piac­ra kerülő termékek mindegyike sokszorosan ellenőrzött, jobban, mint a száj- és körömfájással nem érintett vármegyékből kikerülő és feldolgozott állati termékeké. A Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom vármegyékből csak olyan állatok szál­­líthatók ellenőrzött vágóhidakra, amelyektől a vágás előtt 24 órával vért vettek, és az negatív eredményt mutatott. A vágóhidakon megint állat­orvosok ellenőrzik a húst. Tehát, ami innen kikerül, legyen az friss hús vagy feldolgozott termék, az nyugodtan fogyasztható – erről már a beszél­getésen részt vevő Nemes Imre, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) elnöke fejtette ki véleményét. 

Egyetlen megoldás 

Nagy István szerint sokak azt sem értik, hogy miért kell leölni és megsemmisíteni az összes állatot az olyan telepeken, ahol akár csak egy fertőzött tehenet is találtak. Azért, mert ez a vírus nagyon virulens! A még tüneteket sem mutató marhák, sertések is milliárd szám üríthetik a kórokozót, ami aztán csak többnapos lappangási idő után fejt ki olyan hatást, mely tünetek képében is megjelenik. Tehát ha egyetlen beteg állat is van a telepen, az egész állományról azt kell feltételezni, hogy fertőzött. Az idő ez esetben meghatározó: nem lehet elkülöníteni az egészséges állatokat és karanténozni, figyelni, vajon tényleg betegek-e, mert addig terjesztik a kórokozót. 

S hogy miért nem lehet vakcinával védekezni a betegség ellen? Azért, mert a vakcina egy gyengített vírus, ami az állatot nem betegíti meg, de az immunrendszerét arra sarkallja, hogy védekezzen. A vad vírus még megtámadja az oltott állatot, a tünetek mérséklését el lehet érni, de az állat egész életében hordozza és üríti a vírust. Ami a mentes és nem oltott állományokat újra és újra megfertőzheti. Az ilyen és a vakcinázott állományból egyetlen liter tejet, egy kiló húst sem lehet eladni. Tilos, és a kereskedelem is tiltakozik ellene. Az ország egész hús- és tejágazata tönkremehet ebbe. 

Pályázatok, támogatás 

A megoldás az, hogy az állattartó telepek járványügyi helyzetén kell javítani. Ezért a kormány májusban pályázatot hirdet a szarvasmarha-, juh- és kecsketartóknak, mellyel a telepek ilyenfajta beruházásait – legyen szó akár kerítésépítésről is – segítik megvalósítani. Az ország bármely részéről lehet pályázni a 70 százalékos támogatásra. A kiértékelések júniusban várhatóak. 

A mostani járvány rámutatott arra is, hogy akár több ezer állategészségügyi technikusra is szükség lehet az egyre inkább koncentrálódó, tehát nagy állatállományt gondozó telepeken. Vagyis a régi felcserképzést indítanák újra az állatorvosi képzés mellett. 
A Szabad Föld kérdésére, miszerint milyen gyorsan és milyen módon lehet az érintett, kiürített telepeken újra kezdeni a termelést, a miniszter azt válaszolta, hogy mind az öt telepen folytatni akarják a munkát. Ehhez a kormány támogatást ad, amiből a fertőtlenítést, a tenyészállatokat, a takarmányt, a munkabért lehet fedezni. Nagy István szerint óriási esélyt is jelenthet most, hogy a legjobb genetikai állománnyal bíró vemhes üszőkkel lehetne feltölteni ezeket a tehenészeteket. A cél az, hogy egy éven belül meginduljon a tejtermelés, ami naponta hoz bevételt, amiből aztán három év alatt ismét elérhető lenne az az állománynagyság, amellyel ez az öt nagy tehenészet a betegség megjelenése előtt rendelkezett.