Influenza 290 telepen

Tavaly október óta szinte példa nélküli mértékben lépett fel a madárinfluenza-fertőzés Magyarországon. Április elejéig több mint 290 telephelyen észlelték a vírust, ezeket egytől egyig ki is ürítették. Azóta ismét volt néhány eset, legutóbb Szarvason, ahol 40 ezer pulykát kellett megsemmisíteni. 

Szinte nincs olyan tája a világnak, ahol ne pusztítana a madárinfluenza vírusának valamelyik változata. Európa és hazánk sem kivétel, sőt az esetszámokat tekintve igen nagy a fertőzés mértéke, ugyanakkor az érintett állatok számát il­le­tően­ nem állunk ilyen rosszul. (Ennek oka, hogy sok kisebb telepet érin­­tett itthon a megbetegedés.) A 290 esetből 69 elsődleges és 221 másodlagos kitörés volt, ami azt jelenti, hogy valahonnan áthurcolt vírushatásról volt szó. Ami azt illeti, a vírus nem nagyon válogat a szárnyasok között, ugyanis mind a tyúk, mind a pulyka, de különösen a kacsa- és libaállományok között előfordult. Sajnos sok esetben tenyészállományokat is el kellett emiatt pusztítani. 
Az ország 19 vármegyéjéből egy tucatban fordult elő a betegség, kiemelkedő mértékben a dél-alföldi térségben, ahol a legsűrűbben tartják a legtöbbször kisebb létszámú szárnyastelepen, közöttük is a sokszor szabadon lévő kacsa- és libaállományokat. Mint a szakemberek írják, ennyi vármegyét egy szezonban nem érintett a járvány. 

Míg korábban inkább a vadmadarak őszi vonulásának idején kellett számítani a vírus okozta betegség megjelenésére, ma már szinte egész Európára jellemző, hogy egész évben jelen van a betegség az adott ország madárállományaiban. Ugyanakkor a legtöbbször a vírus mégis ősszel, a vonulás idején jelentkezik. 

Habár a vírus ellen van már hatásos vakcina, annak használata leginkább ott jellemző, ahol nincs nagy export. Ilyenek például a dél-amerikai és kelet-ázsiai országok, vagy éppen a franciák, akik a kacsaállománynál alkalmazzák ezt második évben, de ezeket a tételeket nem viszik a külpiacra, hanem a saját igények kielégítését szolgálják. Hollandia is kísérletezik már nagyobb állományok kezelésével. Mindennek ellenére sokak nem alkalmaznak legyengített vírust tartalmazó vakcinát, mert félnek a kereskedelmi problémáktól. Ugyanis a legtöbb ország nem vesz olyan területről baromfihúst, ahol vakcináznak, azért, mert nem igazán lehet eldönteni, hogy a baromfi testében lévő ellenanyagot vakcinás vírus, vagy vad vírus okozta-e. A tojás esetében kevésbé fordul elő ilyen averzió a piac részéről.