Vetnek és várják az esőt

Melegebb igényes kukorica, napraforgó és szója vetőmagjaival megrakott gépeket láthatunk az utakon, földeken. Május eleje van, a gazdálkodók az idén kivártak egy kicsit. A korábbi években, amikor a tavasz sokkal előbb jött, és nem kellett fagyoktól tartani, már több területet vetettek be ezekkel a növényekkel. S persze a kivárásnak az is fontos eleme, hogy a földek egy része porlik, amikor végigmennek rajtuk a vetőgépek, traktorok. Eső hiányzik sok helyen a megfelelő keléshez. Csapadék nélkül az ország nagy részén vontatott, elhúzódó kelésre kell számítani. Jobb hír, hogy az eddigi adatok szerint több kukoricát akarnak vetni a gazdák, mint tavaly. Annak ellenére, hogy az aszály tavaly nyáron és ősz elején sok kárt okozott e növényben. A tervek 830 ezer hektárról szólnak – ami elmarad az évtizede még megszokott egymillió hektár feletti adattól –, de több, mint a tavalyi, nagyjából 30-35 ezer hektárral. S hogy miért e kisebbfajta bizakodás? A gabona ára, a vetésszerkezet nehézkes átalakítása. A kukorica mostanában 76-80 ezer forintba kerül tonnánként. Ez jó ár, s aki képes megtermelni hektáronként 6-7 tonnát, annak már fedezheti a kiadásait. A kilátások is jók, a tőzsdéken magas árakat látni. 

A napraforgónál még inkább a várható bevétel motiválhatja a termelőket, ugyanis csaknem 80 százalékkal drágább a mag, mint egy évvel korábban volt. Egy tonna napraforgót manapság 230-270 ezer forintért lehet eladni. Aki tud 2 tonnát termelni, az már a pénzénél lehet, de az átlagtermés még a tavalyi aszályos időben is ennél magasabb volt az országban! Nem véletlen, hogy még a tavalyi, rekordszintű 700 ezer hektárnál is nagyobb területet fognak ezzel a fontos olajos növénnyel bevetni, akár 750 ezer hektár is lehet a végeredmény. Ráadásul a napraforgó mélyebbre ereszti a gyökereit, és a nagy hőhatásokat is jobban elviseli, mint például a kukorica. 

Egy másik növény vetésterülete is tovább emelkedhet az idén. Mégpedig a szójáé, ami az utóbbi évek slágernövénye lett, köszönhetően többek között az állami támogatásnak , de a klímaváltozás is jót tett a termesztésének. Míg két éve csak 40-50 ezer, tavaly már bő 70 ezer hektáron termesztették, az idén pedig a tervek már közel 100 ezer hektárról szólnak! A magyarországi szója ráadásul GMO-mentes, ezért könnyen el lehet adni. 
Az előbbiekkel ellentétes trend uralkodik a hazai repcetermesztést illetően. Az idén tovább csökkent a vetésterület, ugyanis nem megoldható a növényvédelme az engedélyezett szerekkel, a klímaváltozás sem tesz jót neki. Nos, az idén jó ha 130 ezer hektárról aratják ezt a növényt. Néhány éve még 300 ezer hektárnál is nagyobb területet foglalt el e növény. 

A márciusi és az utóbbi hetek csapadéka nem pótolta a téli több hónapos hiányt. Ugyanakkor vannak területek, amelyeket a legutóbbi felhőszakadások érintettek, ahol a gépekkel is csak mostanság lehet rámenni a földekre, annyira eláztatta a sok eső a talajt. Az országban több helyen is van olyan terület, ahol egy-két havi csapadék hiányzik. Főleg a talaj mélyebb rétegei nem telítődtek fel vízzel.