Kritikus lehet a helyzet

Az őszi árpa sok helyen már szinte besárgult, az alsó levelek kivételével a többi része elszáradt, úgy tűnik, mintha már lassan aratni kellene. A kérdés, hogy a szárazság és a meleg miatt mennyire sültek, fognak besülni a magok, azaz mennyit fejlődnek még a kalászban? Ha nagy a meleg, akkor sok lesz az ilyen aszalódott szem, ami mind a mennyiséget, mind a minőséget negatívan befolyásolja. A 30 fok körüli hőmérséklet viszont éppen a normális fejlődést, érést segítheti. Az őszi búza esetében ez fontos lenne, mert ekkor várható igazán sok jó minőségű, fehérjékben, azaz sikérben gazdag termés.

A repce szintén érik, a korábbi hideg időjárás miatt azonban nem egységesen még táblán belül sem, sőt egy növényen sem, mert elhúzódott a virágzás, a termékenyülés. 
Egyébként a június eleji heves szelek sokfelé az országban megdöntötték a táblák egy részét, mely az aratást is nehezíti, de inkább ez is a minőségre hat, mert így a talaj­közelben fekvő növényen könnyebben indulnak el gombásodási folyamatok. 

Az aratás kezdetének időpontjáról még nem lehet pontosat tudni, de az előrejelzések szerint marad a nyári, szárazabb meleg, ezért vélhetően a hónap végén, a megszokott időben indulhatnak a kombájnok. Előbb az árpával kezdik, majd a búzával folytatják, s természetesen az ország déli részeiről lesznek meg az első eredmények. 

Az elmúlt hetek időjárása kedvezett a hetek óta melegre váró kukorica- és anapraforgótábláknak. Az országot járva ez meg is látszik, szinte szemmel látható a fejlődés. Igaz, sok helyen találni még gyomos területeket is, itt ezekkel is versenyeznek a kultúrnövényeink. A csapadékhiány miatt főleg a tengeri kerülhet bajba, az is leginkább az Alföldön. A napraforgó jobban bírja a szárazságot, gyökérzete mélyebbre hatol, de a csapadékhiány ezeket a kultúrákat is nagyon megviseli. 

Nem véletlen, hogy manapság sok intézkedést hoztak aszályügyben. A kormány például úgy döntött, hogy az állam átvállalja a vízdíjat a gazdálkodóktól. Az öntözési, rizstermelési és halgazdasági vízhasználatot ellátó szolgáltatások díját a 2025-ös évre 8 milliárd forint értékben elengedi, pontosabban az állam fizeti ki ezen díjakat a vízügyi igazgatási szervezetek számára. A cél az öntözés ösztönzése. Igaz, ez ma még mindig csak 80–140 ezer hektáron valósulhat meg, ennyi az öntözhető terület az országban, ami a 4 millió hektárnyi szántóföldi termesztéshez képest nem nagy felület. A vízszolgáltatás hatékonyságát is növelni kívánják, ezért az energiaügyi miniszter feladata egy költségcsökkentő program kidolgozása.