Még semmi nem dőlt el

Az Amerikai Egyesült Államok (USA) és Ukrajna két olyan ország, mely jelentős mennyiségben van jelen az agráralapanyagok és az élelmiszerek világpiacán. Egyikük vagy másikuk kiesése, kiszorulása, vagy akár csak csökkentett értékesítése alapjaiban alakítja át a különféle termékpiacokat, ellátási szinteket. Ezek aztán vagy hiányt, vagy többletet okoznak, melyek az árak meglehetős ingadozását okozzák. Ezért nem mindegy, hogy miként alakul e két nagy ország vámpolitikája. 

Az USA elnöke, Donald Trump még januárban jelentett be, hogy országa piacai és termelése, munkahelyei védelmében szinte a világ minden országa ellen különféle mértékben, de jelentősen emeli meg szinte minden termékkör és szolgáltatás vámját. Ezzel egyrészt a jelentős, 1200 milliárd dolláros külkereskedelmi deficitét is csökkentheti, másrészt a belpiacán érdekelt termelést, cégeket is segíti akár azáltal is, hogy a vámok miatt dráguló külföldi termékek helyett az amerikai gyártásúak kerülnek előnybe. 

A vámháborúból nem maradhatott ki az Európai Unió sem, január­ban még 10, aztán 20 százalékos általános vámot emlegetett Trump, most legutóbb viszont már 50 százalékról szóltak a múlt heti hírek. És arról, hogy az EU válaszul szintén jelentős büntetővámokat vet ki az USA-ból származó importra. A felek egyeztetésbe kezdtek, emiatt július 9-ig kölcsönösen felfüggesztették a beígért vámok megemelését. 

Aztán robbant szintén a múlt héten a bomba: az USA Nemzetközi Kereskedelmi Bírósága blokkolta Donald Trump elnök vámintézkedéseit, megállapítva, hogy az elnök túllépte hatáskörét. A pert öt kis amerikai vállalkozás és 12 amerikai állam indította. A bíróság tíz napon belüli új rendelkezések kiadására kötelezte a kormányt. Az ítélet nem érinti az autóiparra, acélra és alumíniumra vonatkozó, más jogszabályon alapuló vámokat, csak azokat, amelyeket a Nemzetközi Gazdasági Vészhelyzeti Felhatalmazási Törvényen (IEEPA) alapultak. Ez ugyanis a szokatlan és rendkívüli fenyegetések kezelésére szolgál nemzeti vészhelyzet idején, viszont ez a helyzet nem állt fenn a bíróság szerint. 

A bírósági döntés ellen fellebbezést nyújtott be a Fehér Ház, melynek szóvivője szerint igenis fennállt a vészhelyzet, illetve szerinte „nem a választott bírák feladata eldönteni, hogyan kell megfelelően kezelni egy nemzeti vészhelyzetet”. 

Hogy aztán az egész ügyből mi lesz, nem tudni. Vagyis elképzelhető, hogy Trumpnak vissza kell vonnia a vámokat, amely viszont megint egy sor változást, kavarodást okoz, okozhat a világpiacon. Így a mezőgazdasági, agrár- és élelmiszerek piacán is, amely nagyban érinti a magyar ágazatot is.