Nem a méhészek éve

Bő három hete kezdett környékünkön virágozni az akác, pontosabban csak virágozgatni. Egy gyanús dolog előzhette meg a pampucska ízpróbáját: nem éreztük szinte sehol sem a megszokott édes, klasszikus akácillatot. Aztán jött a kóstolás, és a virágokban sem éreztük az édes ízt. Vagyis valami baj van az akáccal az idén. 

A magyar méhészeket 2025-ben hideg idő, nektárhiány és a hamis importméz miatti nyomott árak egyszerre sújtják. Sőt, már az év eleje, a tél vége is kegyetlen volt. Kiderült, hogy minden második méhcsalád elpusztult, vagy teljesen leromlott a tél során a varroa atka fertőzése miatt. Ezt követően jöttek az áprilisi fagyok, melyek egyrészt betettek az akácnak, de a virágzás előtt álló repcének is. Aztán az elhúzódó szokatlanul hideg és esős idők miatt az akácról a hordás sem az igazi. Mondhatni, nem indul jól a szezon. Pedig szükség lenne a mézre, mert az árak alacsonyak, ezért csak az kereshet eleget, aki sok mézet képes eladni, még ha nyomott áron is. 

Mert az árak már másfél éve ilyenek, aminek az oka az olcsó ukrán méz uniós piacon való megjelenése, de még ennél is rosszabb helyzetet teremt az ázsiai hamisított mézek behozatala. A kínai, modern technológiával előállított szirupos keverékek gyakran olyan mértékben hasonlítanak az eredeti mézhez, hogy még a laborvizsgálatok számára is kihívást jelentenek. Vagyis nem könnyű bizonyítani, hogy tényleg nem mézről van szó. Ez a fogyasztót szinte nem is érdekli, általában az ár a fontos. 

Az idei helyzetben még jól jöhet, hogy tavalyról sok méz maradt a hordókban, még olcsóbban sem kellett a felvásárlóknak. Amennyiben az idei termés kevesebb lesz, és a piac is úgy alakul, akkor az ókészleteket is értékesíteni lehet. Egy jól tárolt méz akár évekig megőrzi a minőségét.