Őstermelői vagy magyar?

Évről évre sokszor felmerül a magyar vásárók fejében a fenti címben szereplő kérdés. A pontos választ viszont nehéz megtalálni. Egyik eper ugyanis olyan, mint a másik, piros, ízletes, illatos, zamatos. Nem könnyű megmondani, melyik a magyar, az import, melyik az őstermelői, vagy éppen nagyüzemi. Ezt ki is használják a kereskedők, kofák, piaci vagy alkalmi árusok. 

Nem véletlen, hogy a közelmúltban elvégzett ellenőrzéseken sokan fennakadtak. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) fővárosi és vidéki vásárcsarnokokban, termelői piacokon és termőföldeken is ellenőrzött. A szakemberek célja a vevők, és nem mellékesen a tisztességes őstermelők védelme volt. A vizsgálatok során kiderült, több kereskedő is becsapta vásárlóit.­ Saját termelésű eper helyett vásárolt – ez lehet hazai és import egyaránt – szamócát is kínált. Sokkal több termést vitt piacra, mint amit a saját területén, szamócaföldjén képes lett volna megtermelni. 

A Nébih 30 szamócaárusítót ellenőrzött részben a Nébih Zöld Számra érkezett bejelentések alapján, részben a kiválasztott piaci árusoknál. A felügyelők többek között ellenőrizték, hogy az értékesíteni kívánt termék szerepel-e az őstermelői nyilvántartásban, és azt a saját gazdaságban állította-e elő az őstermelő. Kitértek arra is, hogy az értékesítést arra jogosult személy végzi-e, és a helyszínen a vásárlók elérik-e az előírt információkat, adatokat. Szempont volt, hogy az eladásra kínált termék mennyisége arányos-e a nyilvántartásban feltüntetett, földterületeken megtermelhető mennyiséggel. 

Az eredmény vegyes. A legtöbb esetben mindent rendben találtak. A hatóság azonban öt esetben indított eljárást, mert felmerült a gyanú, hogy az értékesítő nem saját termelésű termékeket kínál. Ezeknél az eseteknél a hatóság – a dokumentumok vizsgálata mellett – minden esetben kimegy a termelés helyére is ellenőrizni.