Megint össze kell fogni
Két, agráriumot érintő létfontosságú ügyben is a végkifejlet felé közelít az Európai Unió. Az egyik a 2028–2034 közötti Közös agrárpolitika alapja, a másik az Ukrajna számára biztosított kereskedelmi kedvezmények ügye. Az előbbibe a brüsszeli Európai Bizottság félig figyelembe vette az agrárium érdekeit, Ukrajnával kapcsolatban azonban szinte egyáltalán nem.
Kép: A kelet-közép-európai uniós tagországok összefogva tiltakoznak a szabad import ellen
A 2028–2034-es költségvetési ciklusban a KAP megőrzi kétszintű szerkezetét, és önálló pillérként marad fenn. Azonban hiába marad meg az önállóan gazdálkodó KAP, mert a hírek szerint a Bizottság csökkenteni akarja a 400 milliárd eurós keretet 15–25 százalékkal. Az így szabaddá váló pénzből finanszírozná például a Covid-járvány miatt uniós szinten közösen felvett adósságok visszafizetését, valamint az új uniós prioritásokat, mint például a védelmi, újrafegyverkezési kiadások növelését. Így a mezőgazdaság kevesebb támogatást kaphat, mint eddig. Nagy kérdés, hogy ehhez mit szólnak az érintettek, ismét utcára vonulnak-e a traktorok. Megoldás lehetne, ha a tagországok évente a bruttó nemzeti jövedelem mostani 1 százalékánál többet adnának be a közös kasszába, de úgy tűnik, hogy erre sincs nagy akarat. A Bizottság a tervek szerint július 16-án mutatja be az új, hét évre szóló költségvetési tervezetét.
A másik konkrét ügy az Ukrajnának jövőben adandó agrár-kereskedelmi kedvezményekről szól. Érzékelhető feszültséget okozott a Bizottság eljárása. Nagy István agrárminiszter szerint „Brüsszel beverte a szöget a gazdák koporsójába, hiszen olyan kereskedelmi megállapodást kötött Ukrajnával, amely több mezőgazdasági termék esetében magasabb vagy korlátlan importot engedélyez. A helyzetet tetézi, hogy az Európai Bizottság úgy tárgyalt Kijevvel, hogy annak tartalmáról nem konzultált a tagállamokkal. Látva a konkrét számokat, kétség sem férhet hozzá, hogy Brüsszel ismét elárulta és hátba szúrta az európai gazdákat, hiszen a javaslat megint Kijevnek kedvez.
A megállapodás szerint több termék vámmentes importja bővülne az EU felé. Így például a cukornál megötszöröződve a kvóta már 100 ezer tonna lenne, a baromfinál 90 ezerről 120 ezerre nőne, a tojásnál 6 ezer helyett 18 ezer, a méznél 6 ezer helyett 35 ezer tonna, míg a búzánál 1 millió helyett 1,3 millió. De ez még hagyján! Egy sor terméknél nem is lenne vám, pontosabban nulla lenne a szintje. Ezért aztán például a kukorica teljesen szabadon áramolhatna az EU-ba, millió tonna számra. További termékek – például vaj, tejpor, glutén, árpadara, zab – esetében a kvóták az elmúlt évek legmagasabb szintjére emelkednének. Néhány áru, köztük a fermentált tej, szőlőlé, korpa, illetve a Magyarország számára különösen fontos kukorica esetében pedig teljes vámmentességet vezetnének be. Más tételek, mint a vaj, a sovány tejpor, a maláta, a glutén, a zab vagy az árpadara tekintetében a kvóták az elmúlt években tapasztalt legmagasabb kereskedelmi szintre növekednének. A tejpor, az erjesztett tej, a gomba, a korpa vagy a szőlőlé vonatkozásában pedig teljes liberalizáció valósulna meg.
Nem véletlen, hogy ezek egy sor ország érdekeit sértik. A múlt szerdán az Ukrajnával szomszédos országok – Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Bulgária – tanácskoztak és megegyeztek, hogy közösen tiltakoznak a módosítások ellen, és erre fel is szólították az EU Bizottságát, hogy gondolja át a tervet. Emellett a V4-elnökséget betöltő Magyarország kezdeményezésére közös nyilatkozatot írtak alá Budapesten, amiben arra szólítják fel az Európai Bizottságot, hogy vegye figyelembe a gazdák érdekeit és védje meg a megélhetésüket.
Az uniós döntés még nem végleges, a tagállamok minősített többségének a támogatása szükséges az életbe léptetéshez. Amíg a helyzet nem rendeződik kedvező módon, addig Magyarország fenntartja az ukrán mezőgazdasági termékekkel szembeni behozatali tilalmat.
