Összezárnak a gazdák

Az Európai Uniónak a korábbihoz képest több területen is új, közös forrásokat kell teremtenie. Ilyen cél például a koronavírus-járvány után felvett óriási közös hitel – amiből Magyarország egy fillért nem vett fel – terhei­nek fizetése, az ukrán csatlakozás költségeinek megteremtése, a jócskán megnövelni szándékozott közös fegyverkezési-védelmi célok finanszírozása. Ehhez kell forrásokat találni, csakhogy egyetlen tagország sem akar a mostaninál több „tagsági díjat” fizetni. Vagyis a korábbi összegből több célt kellene pénzelni. Mit tehet az unió ebben a helyzetben? A korábbi nagy pénzügyi alapokból kell elvenni és az újakra fordítani. Az eddigi költségvetés egyharmada az agrárpolitikát szolgálta, a másik egyharmada pedig az úgynevezett kohéziós alapot. Ezekből akar az Európai Unió lefaragni, a Közös Agrárpolitika forrásaiból 20 százalékot elvenni, az agráralapot 300 milliárd euróra tervezi csökkenteni. A legnagyobb jelentőségű területalapú támogatásokra csak a kisebb területeken gazdálkodók tarthatnának igényt. A területalapú támogatás már 20 ezer euró – 8 millió forint – felett fokozatosan csökkenne, sávosan, 25–75 százalékkal, és 100 ezer euróban – 40 millió forint – maximálnák. (20 ezer euró felett csökkenne 25 százalékkal, 50 ezer eurótól 50, 75 ezer eurótól 75 százalékkal és 100 ezer euró felett nem járna.) Tehát nagyjából 90-100 hektárig járna a 100 százaléknyi támogatás, afelett sávosan csökkenne, viszont körülbelül 450-500 hektár felett már egy fillér sem lenne területalapon igényelhető. A kistermelők mostani átalánytámogatása fennmarad, évente gazdálkodónként 3 ezer euróban maximálnák. 
Gazdálkodói félelmek 
A gazdálkodók úgy vélik, a támogatással együtt csökken a jövedelmük is. A támogatás sok országban, több ágazatban is a jövedelem egyik forrása, ugyanis az agrárpiacokon kialakult árak sok esetben úgy alakulnak, hogy e kiegészítés nélkül nem adnak akkora bevételt, hogy önmagukban nyereséges lenne a gazdálkodás. Ezért is tüntettek már sokadszorra mind itthon, mind Brüsszelben az érdekképviseletek. 
Velük ellentétben az egyébként a KAP drasztikus átalakítása ellen sokszor érvelő uniós agrárbiztos, Christophe Hansen Az Euró­pai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságának (AGRI) ülésén kifejtette, hogy szerinte prioritás az agrárium az EU-ban. A 2028-tól induló új költségvetési ciklusban a szervezet akkora összeget biztosít – legalább 302 milliárd eurót – az ágazatnak, ami a gazdák jövedelmét mindenképpen garantálja, és kiszámíthatóságot teremt számukra. A biztos ugyanakkor maga is elismerte, hogy ez az összeg a 2027-ben véget érő ciklusban rendelkezésre álló forrás 80 százaléka. 
– A 2028-tól érvényes uniós költségvetésben sikerült megőrizni a jövedelemtámogatást, stabilitást teremteni és a tagállamoknak is több mozgásteret biztosítani. Egyszerűbb, célzottabb, modernebb és eredményorientáltabb lesz az agrárpolitika. A gazdák érde­keit figyelembe véve egy fő törekvés van: a jövedelem megőrzése – emelte ki Hansen. 
Magyar reakciók 
A magyar kormány is tárgyalt a brüsszeli tervek ismertetése után. A Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, hogy a költségvetési terv ebben a formában tárgyalásra alkalmatlan. Gyökeres változtatások nélkül a magyar kormány ezt nem fogja támogatni. „Ez egy ukránbarát költségvetés. A kohéziós és a mezőgazdasági támogatásokat akarják elvonni és Ukrajnának adni. 88 milliárd eurót szánnak erre a célra – szögezte le. – A magyar kormány egyetért a gazdák fellépésével, az agrártámogatások eddig a legelőremutatóbbak voltak, most ezeket akarják megkurtítani." 
Orbán Viktor kormányfő is véleményezte a történteket. A közösségi médiában történt bejegyzései szerint: „Brüsszelben áll a bál, kitört a vihar, mert kiszivárgott az Európai Bizottság új, mindenkit meglepő költségvetési javaslata. A helyzet drámai.” „Tüntetés Budapesten. Brüsszel terve tönkretenné a ma­­gyar gazdákat. Az ellenállás legradikálisabb formáját javaslom. Lázadás indul!” 
Tüntetések minden szinten 
A budapesti demonstrációt a Magyar Gazdakörök és Gazdaszervezetek Szövetsége (Magosz) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szervezte. Több tucat gazdálkodó vonult az unió magyarországi képviseletének épülete elé, traktorral is, amely ráadásul egy trágyával teli pótkocsit is húzott maga után. Azonban ezt nem borították a Millenáris közeli épület elé, csak egy jelképes mennyiséget, egy ládányit terítettek a bejárathoz. A kamara elnöke, Papp Zsolt György beszédében többek között a várható jövedelemcsökkenésről, a gazdálkodók számára elfogadhatatlan – ukrán, dél-amerikai és más – szabadkereskedelmi megállapodások negatív hatásairól beszélt. Szerinte az Európai Bizottság terve alapjaiban rendítheti meg a magyar agráriumot, veszélybe sodorva a gazdákat, a feldolgozóipart és a fogyasztókat egyaránt. A kiszivárgott tervek szerint Brüsszel radikálisan átalakítaná az uniós agrártámogatási rendszert, forrásokat vonna el, illetve más pénzügyi alapokba csoportosítaná át, megnehezítve azok elérését jogállamisági mechanizmusokon keresztül. Mindez növelné az EU-n kívüli országok, például Ukrajna vagy Dél-Amerika ag­rár­exportőreinek piaci előnyét. 
Brüsszelben a 23 millió európai termelőt és a 22 ezer mezőgazdasági szövetkezetet képviselő Copa-Cogeca szervezett megmozdulást. Többek között azért, hogy megmaradjon az önálló agrártámogatási és a vidékfejlesztési alap. Ehelyett Brüsszel azt találta ki, hogy ne egy központi elosztás legyen, hanem csinál egy összevont pénzalapot, azt leosztaná a tagállamokra, s ezek kormányai döntenének a pénzek ágazatok, feladatok közötti felosztásáról. Sokan ezt úgy is értelmezik, hogy az egyes kormányok bajlódjanak az erős agrárlobbikkal, ne Brüsszelben tüntessenek az egymással összefogó nemzeti agrár-érdekképviseletek. Csakhogy ez azt is jelenti, hogy az egyes tagországokban attól függne az agrártámogatások mértéke, hogy a kormányon belül mennyire erős az agrárlobbi. Az összevont pénzalapot ugyanis nemcsak a mezőgazdasági tárca, hanem számos más terület is használni akarja majd. A különböző országokban alkalmazott különféle mértékű támogatási szint miatt az egyes gazdálkodók támogatottsági szintje, azaz versenyképessége is nagyban eltérne.