Pusztulnak a tujasorok

Talán tíz-tizenöt éve kezdtük először észlelni, hogy baj van az addig szinte minden talajon, kertben, városban, falun elültetett tujákkal. (A köznyelv így hívja a valódi tujákat, de a különféle borókákat, ciprusokat is.) Egyre több növényben kezdődtek meg kisebb-nagyobb területeken az ágelhalások, ami eleinte általában bebarnuló, elhaló foltokban jelentkezett. Aztán jött egy enyhébb, de szárazabb tél és hideg tavasz, s nagyjából áprilisban, májusban azt vettük észre, hogy akár több méter magas növények néhány hét alatt teljesen kipusztultak. Aztán jött a forró, száraz nyár, és megint észlelhettünk egy elhalási hullámot. 

Mi a baj a tujákkal? Sokféle oka lehet a fentieknek. Elsőként az, hogy az örökzöld növények kondíciója leromlik a vízhiány miatt. Ez egyrészt a gyökerekhez jutó mennyiséget, illetve a levegő kritikusan alacsony páratartalmát is jelenti. Ma már télen is érdemes locsolni fagymentes napokon, nyáron pedig szinte kötelező a folyamatos vízpótlás. 

Aztán beszélni kár egy kártevőről, amely korábban olyan ritka volt, hogy még védelmet is élvezett. Ez a déli országokban honos, de nálunk csak az utóbbi években felszaporodott borókadíszbogár. Az alig egy­centis, fémesen zöld rovar petéjét a tujafélékre rakja. A lárvák berágják magukat előbb a háncs alá, majd a fatestbe. Ott 1-2 évig élnek, károsításuk abban áll, hogy a szállítószöveteket is megeszi, ami miatt a növény nem jut tápanyaghoz, vízhez. A kifejlődött állat kirágja magát, ekkor jelentkeznek a törzsön, vastagabb ágakon a jellegzetes néhány milliméteres kis lyukak. Amikor ezt látjuk, akkor már baj van. Ahogy az is baj, hogy igazán nem lehet e rovar ellen védekezni, mert olyan rovarirtó még nincs, amivel a fás rész belsejében élő állatot is el lehetne pusztítani. 

De a bogár csak egy a több rossz közül. Mert szú, tetű és molyfélék is károsítanak, de a szabad szemmel nem látható atkák még nagyobb bajt okoznak. Ezek miatt alakul ki – a normális, fényhiányos állapot mellett – az, hogy a bokrok belsejében elbarnulnak, elhalnak az ágak. Amennyiben az örökzöld külső levélzetében alakulnak ki barnás, sárgás foltok, akkor különféle gombákra kell gondolnunk. Mind az atkák, mind a gombák ellen tudunk permetezni, amit érdemes összehangolni örökzöld levéltrágya adagolásával. 

A tujákat tehát évszakonként megfelelően adagolt vízpótlással, párásítással, tavaszi, nyári és őszi növényvédelemmel tudjuk megfelelő kondícióban és egészségi állapotban tartani.