Melyik ujjam harapjam?

Ebben az évben eddig még nem tapasztalt mértékű atkatámadással van gondom a kertünkben. Nemcsak az örökzöldek – fenyők, tuják, tiszafák –, bizonyos cserjék, mint a fagyal vagy az aranyvessző, a rózsák és még több növény levelein szaporodtak el a takácsatkák, hanem a paradicsomon is. Már a tavasz is gyanús volt, amikor még csak néhány leveles palántákat gondoztunk. 

Akkoriban is, most is a leveleken apróbb kicsi sárga foltok jelentek meg, egynéhány esetben vékony pókfonálhoz hasonló képletek is láthatóak voltak. Akkoriban elég volt párásítani e kis növényeket, és megszűnt a károsítás. Az atkák ugyanis nem szeretik a párát, a meleg, száraz idő kedvez a szaporodásuknak. 

Amikor azonban nagyok lettek a növények, és már teremtek is, nem tudtam, mi tévő legyek. Ugyanis egyrészt a szabadban képtelen vagyok, és a mostani, kánikulai, légköri aszályos időszakban sem tudok kellően párásítani. Másrészt a növények locsolása, akár naponta többször is, más bajt hozhat ránk. A különféle levélkárosító gombásodást, többek között a növényt néhány nap alatt elpusztító paradicsomvészt is kialakíthat az ilyen környezet. Az atkák ellen viszont nincs a paradicsomra elfogadott permetszer, egy kivétellel, de az is a hajtatott paradicsomokra engedélyezett csupán. Próbálkoztunk káliszappanos kezeléssel, fújtunk a növényre tejoldatot, de rövid idő múlva megint az atkák győztek. Ma ott tartunk, hogy két­méteres növényeken csupán a csúcslevelek, vagyis a legfrissebbek az egészségesek, a többi már elsárgult. A növény persze így nemigen tud megfelelő mennyiségű és minőségű termést sem hozni. 
A kert többi növényénél használtak az éppen aktuálisan engedélyezett atkaölő szerek, de ezeket a zöldségeskertben nem lehet használni. 

Mit kell tudni a növényeket károsító atkákról? Apró, a legtöbb még kézi nagyítóval is alig látható, pókszabású élőlények. Ilyen apróság a takácsatka, a levélatka és a kevesebb bajt okozó gubacsatkafajok is. 

A takácsatkák a maguk által készített szövedék védelmében élnek. A vékonyabb, lágyabb levelek fonákján szívogatnak. Tömeges megjelenésük során az egész levélzet elpusztulhat. Gyorsan szaporodnak, egy szezonban akár egy tucat nemzedékük is felnő. Emiatt, s azért, mert a legtöbb ellenük hatékony szer csak érintkezés útján fejti ki hatását, tehát az állatokat le kell permetezni, hogy elpusztuljanak, nagyon nehéz a védekezés. Ráadásul a hatóanyagok egy része a felnőtt atkák ellen nem, csak a pete- és lárvaalakok ellen hatásosak. Így aztán szinte biztos, hogy mindig marad túlélő, de a gyors szaporodásuk miatt alig néhány hét múlva ismét a korábbihoz hasonló mértékben lehetnek jelen a növényeken.