Egymást támogatva növekednek
A kertre az ember alkotta világ és a természet találkozásaként tekint. Bár jelentős tudást gyűjtött össze az évek alatt, annál sokkal többet jelent számára a hivatás szeretete, a környezethez való hozzáállás, az azzal való kapcsolódás és az alázat. Őry Barnabás biokertész sokakat tanít arra, hogyan kell hatékonyan, de jó gazdaként művelni a földet.
Kép: Barnabás szerint a kert egy lelki vonatkozású élettér, amelyben az ember és a természet együtt dolgozik
Oktatóvideóiból, könyveiből, előadásaiból már jól ismert „3 órás kertben” járunk, amely egy nógrádi zsákfaluban, Béren található. Még sok zöldséget óvva ölel az anyaföld. A hagymától és kukoricától arrébb bogyós gyümölcsök találhatók. A fűszeres-gyógynövényesben virágzó verbéna, a cickafark, az iringó magas szárai szinte összeölelkeznek, szirmaikon lepkék, méhek örömteli táncot járnak. Barnabás tudatosan úgy tervezte meg ezeket az ágyásokat, hogy minden évszakra jusson egy-egy virágot bontó szépség. A lágyszárúak mellett díszfüvek, cserjék és fás rész teszi dúsabbá, természetközelibbé az élettel teli kertet – öt év gondos munkája nyugszik benne, ámbár a főhősünk már tizenkét éve foglalkozik biozöldség-termesztéssel.
Az érettségit követően egy évet Londonban töltött. Hazatérte után világossá vált számára, hogy vidékre vágyik, ahol adta magát a mezőgazdasági munka. Jelentkezett a gödöllői egyetem agrármérnök szakára – így lépett be ez az idővel szívbéli küldetéssé formálódott hivatás az életébe. Tudatosan kereste az alternatív mezőgazdasági lehetőségeket, így jutott el a Domonyvölgyben élő és gazdálkodó Budai házaspárhoz.
– Magával ragadott az általuk művelt kert hangulata és a hozzáállásuk. Szeretettel és odaadással fordultak a növényekhez, harmonikusan együtt dolgoztak a természettel. Az önkéntesként náluk töltött szezon alatt a gyakorlatias szakmai ismereteken túl ezt a lelkületet igyekeztem megtanulni tőlük – mesél szemléletformáló élményeiről.
Még az egyetemi évei alatt elszegődött gyakornoknak egy herencsényi biogazdaságba, ahol később kertvezetőként dolgozott. Miután 2016-ban lediplomázott, Veresegyházán, ezer négyzetméteres bérelt földterületet kezdett el művelni. Főként levélzöldségeket termelt, amelyet közvetlenül éttermeknek értékesített. Az árutermelő biogazdálkodást folytatta Béren is, miután feleségével 2018-ban ide költöztek. Olyan kertet álmodott és valósított meg, ahol a zöldségek, a gyümölcsös, a fás rész és a dísznövények egymást támogatva növekednek, fejlődnek, ezáltal nem válik szét szakterületekre a velük való foglalkozás sem.
Barnabás szerint a kerten is meglátszó siker titka, hogy az ember szeresse azt, ami iránt elköteleződött. Nehézségként említi a rendelkezésre álló, vég nélküli információmennyiséget. A saját módszere az, hogy amikor felkelti érdeklődését a szakmája egy specifikus területe, abban elmélyül, és minden azzal kapcsolatos tudást igyekszik összegyűjteni. Nemrégiben nagy szerelemmé vált számára a lágyszárú évelők ültetése, gondozása. Az esztétika mellett lényeges a virágzó növények ökológiai használata a kertben a beporzás és a méhek támogatása miatt.
– A természettel való együttműködés egy szüntelen tanulás és kísérletezés. A „3 órás kert” alacsony fekvésű részen húzódik, és az itt jellemző kötött, agyagos talaj lassan engedi át a vizet. Érezni, látni a klímaváltozás nyomait, ezért szárazságtűrő növényeket ültettem, hogy keveset kelljen öntözni azokat és bírják az aszályos időszakot. Igen ám, csak amikor egyszerre lezúdult egy jelentősebb mennyiségű csapadék, akkor javarészük kipusztult. Csekély mértékben változtatni kellett az eredeti koncepción, hogy olyan zöldségeket válasszak, amik a meleget és az esőt is jól tűrik – emel ki egy személyes tapasztalatot.
A gazdálkodással párhuzamosan 2016-tól tartott workshopokat. Személyes és online képzésein adta tovább gyakorlatban megszerzett tapasztalatait a kertészkedni vágyóknak. Majd a videók és a könyvek felé fordult, amelyek által még többekhez szólhat. A mind ez idáig harmincötezer példányban fogyott, széles közönségnek íródott A 3 órás kert című kötete 2021-ben jelent meg, míg a 2024-ben napvilágot látott Biointenzív zöldségtermesztés című munkája inkább szakmai hangvételű, a megélhetésszerű zöldségtermesztésről szól. Azóta az árutermelő tevékenységet felváltotta az oktatási cél: azért kertészkedik, hogy a gyakorlatban bemutathassa a működő módszereket.
Az előbbi kertet még használja, de a korábbi családi otthonukat már eladták. Barnabás – aki inkább egy megvalósítónak vallja magát, mint fenntartónak – a terveit egy nagyobb földterületen tervezi megvalósítani, ahol több lehetőség áll rendelkezésre. A koncepció maradt a régi: a zöldséges, gyümölcsös és dísznövényes egymást kiegészítve adja meg a klímaváltozásnak ellenálló, életet jelentő kert teljességét. A háromhektáros, körbekerített részen, a csepegtetőcsövek mentén több száz fa növekszik: példának okáért akác, galagonya, tatárjuhar, lepényfa, vadkörte, virágos kőris. Belőlük egy ökológiai sövényt akar csinálni. A fekete fólia alatt a talajjavító, -építő munkálatok zajlanak, a kaszálós részen dísznövényes kerül majd kialakításra.
A fóliasátor a megváltozott környezeti körülmények, az erős UV-sugárzás miatt a leghatékonyabb termelési módszer – vallja a kertész. Jónak tartja és alkalmazza a mulccsal való talajtakarást és a csepegtetős öntözést. Folyamatosan locsolja a magoncokat, amelyek hamarosan megerősödve, árnyékot és védelmet adnak, meghálálva a törődést. Akárcsak az anyaföld, amit, ha szeretettel, gondosan művel az ember, a benne sarjadó növények gazdagon teremnek.
