Kedvező fordulat jöhet

Több döntéshozó szervezet működik az Európai Unióban. A legfőbb testület a Bizottság, a másik a kormány- és államfők tanácsa, illetve velük egy súlyú az Európai Parlament. Nos, a minap az utóbbi hozott egy kötelező erejű állásfoglalást, miszerint elveti a Bizottság által kialakított új Közös Agrárpolitka (KAP) tervének legfontosabb elemeit.­ Erről szavaztak is a képviselők és meghatározó fölénybe kerültek az igenek: 393 képviselő támogatta az állásfoglalást, 145-en ellene szavaztak, 123-an pedig tartózkodtak. 

A parlament tehát meg akarja erősíteni a KAP eddigi jellegét, vagyis ezek szerint a mezőgazdaság finanszírozásának jövője nem lehet az uniós költségvetés megszorításainak és összevonásainak áldozata, a KAP-nak önálló költségvetési fejezetként kell megmaradnia. Az állásfoglalás leszögezi, hogy a KAP a 2028–2034-es időszakban nem olvadhat össze más uniós kiadási területekkel, mint például a kohéziós vagy szociális alapokkal, ahogy az a bizottsági tervekben szerepel. Ezzel azt is elvetik, hogy az agrártámogatások mértékét a nemzeti kormányok határozzák meg a saját alkujuk szerint, ugyanis ez volt a terv: Brüsszel szerint az összevont alapokból az egyes országok maguk határoznák meg, hogy mekkora hányadot adnak a keretből agrár-, kohéziós vagy szociális célra. Ezzel jelentős különbségek alakulnának ki az egyes tagországi termelők támogatottsági szintje között, ami versenyelőnyt, vagy éppen nagy versenyhátrányt és megosztott uniót alakítana ki. 

Azt is leszögezi a parlament, hogy nem fogadja el a források csökkentését sem, ugyanis a tervezet 20-30 százalékkal megnyirbálná az agrárköltségvetés keretét. Az állásfoglalás szerint meg kell őrizni a közvetlen kifizetések rendszerét, amely ma is a támogatások alapja, de a pénzekhez való hozzáférés során egyszerűsíteni kell a feltételeket, valamint a gazdák adminisztrációs terhét is csökkenteni kell. Ösztönöznék a digitalizációt, a fenntartható gazdálkodást és a vízgazdálkodás fejlesztését is. Nem utolsósorban a generációváltást segítendő a fiatal gazdák számára adókönnyítéseket és kedvezményes hiteleket is biztosítanának. 

Az unió mezőgazdaságának jövőjét meghatározó másik nagy kérdés a különféle országokkal, or­szág­csoportokkal kötött szabadkereskedelmi megállapodások életbelépése. Az egyik ilyen a dél-amerikai Mercosur-országok számára biztosított piacnyitás, a vámmentes és/vagy mérsékelt korlátozású import kérdése. Magyarország elítéli a megállapodás mostani formáját, mert nemcsak piaci gondot fog okozni a nagy mennyiségű és olcsó agrártermék, élelmiszer, hanem a fogyasztókat is károsíthatja. Félő, hogy sérül az élelmiszer-biztonság, mert az olcsóbb, egyben gyengébb minőségű termékek kerülnének a piacra. Ott nem kell az EU szigorú állat- és növény­egész­ségügyi, állatjóléti előírásait betartani. Például a brazil baromfitenyésztők az unióshoz képest sokszorta nagyobb mennyiségű antibiotikum adagolása mellett termelnek. De említhetők olyan növényvédő szerek alkalmazása is, melyek nálunk tiltottak már régen, a GMO-s termékekről nem is beszélve.