Kedvező fordulat jöhet
Felpörögni látszik az egész uniós agrárgazdálkodás jövőjét meghatározó új Közös Agrárpolitika átalakításáról szóló vita. Sőt, most azok állnak nyerésre, akik nem akarnak gyökeres változtatásokat. Ez egyezik Magyarország eddigi hivatalos véleményével is.
Kép: Sok, összetett kérdés határozza meg az uniós agrárgazdálkodás jövőjét, Fotó: Lang Róbert, Forrás: MTI
Több döntéshozó szervezet működik az Európai Unióban. A legfőbb testület a Bizottság, a másik a kormány- és államfők tanácsa, illetve velük egy súlyú az Európai Parlament. Nos, a minap az utóbbi hozott egy kötelező erejű állásfoglalást, miszerint elveti a Bizottság által kialakított új Közös Agrárpolitka (KAP) tervének legfontosabb elemeit. Erről szavaztak is a képviselők és meghatározó fölénybe kerültek az igenek: 393 képviselő támogatta az állásfoglalást, 145-en ellene szavaztak, 123-an pedig tartózkodtak.
A parlament tehát meg akarja erősíteni a KAP eddigi jellegét, vagyis ezek szerint a mezőgazdaság finanszírozásának jövője nem lehet az uniós költségvetés megszorításainak és összevonásainak áldozata, a KAP-nak önálló költségvetési fejezetként kell megmaradnia. Az állásfoglalás leszögezi, hogy a KAP a 2028–2034-es időszakban nem olvadhat össze más uniós kiadási területekkel, mint például a kohéziós vagy szociális alapokkal, ahogy az a bizottsági tervekben szerepel. Ezzel azt is elvetik, hogy az agrártámogatások mértékét a nemzeti kormányok határozzák meg a saját alkujuk szerint, ugyanis ez volt a terv: Brüsszel szerint az összevont alapokból az egyes országok maguk határoznák meg, hogy mekkora hányadot adnak a keretből agrár-, kohéziós vagy szociális célra. Ezzel jelentős különbségek alakulnának ki az egyes tagországi termelők támogatottsági szintje között, ami versenyelőnyt, vagy éppen nagy versenyhátrányt és megosztott uniót alakítana ki.
Azt is leszögezi a parlament, hogy nem fogadja el a források csökkentését sem, ugyanis a tervezet 20-30 százalékkal megnyirbálná az agrárköltségvetés keretét. Az állásfoglalás szerint meg kell őrizni a közvetlen kifizetések rendszerét, amely ma is a támogatások alapja, de a pénzekhez való hozzáférés során egyszerűsíteni kell a feltételeket, valamint a gazdák adminisztrációs terhét is csökkenteni kell. Ösztönöznék a digitalizációt, a fenntartható gazdálkodást és a vízgazdálkodás fejlesztését is. Nem utolsósorban a generációváltást segítendő a fiatal gazdák számára adókönnyítéseket és kedvezményes hiteleket is biztosítanának.
Az unió mezőgazdaságának jövőjét meghatározó másik nagy kérdés a különféle országokkal, országcsoportokkal kötött szabadkereskedelmi megállapodások életbelépése. Az egyik ilyen a dél-amerikai Mercosur-országok számára biztosított piacnyitás, a vámmentes és/vagy mérsékelt korlátozású import kérdése. Magyarország elítéli a megállapodás mostani formáját, mert nemcsak piaci gondot fog okozni a nagy mennyiségű és olcsó agrártermék, élelmiszer, hanem a fogyasztókat is károsíthatja. Félő, hogy sérül az élelmiszer-biztonság, mert az olcsóbb, egyben gyengébb minőségű termékek kerülnének a piacra. Ott nem kell az EU szigorú állat- és növényegészségügyi, állatjóléti előírásait betartani. Például a brazil baromfitenyésztők az unióshoz képest sokszorta nagyobb mennyiségű antibiotikum adagolása mellett termelnek. De említhetők olyan növényvédő szerek alkalmazása is, melyek nálunk tiltottak már régen, a GMO-s termékekről nem is beszélve.
