Kína és a magyar disznó

Történt, hogy az unió saját autóiparát védendő annak idején döntött arról, hogy megemeli a kínai autók importját korlátozó vámokat. Nem is olyan régen 15–35 százalék körüli vámokat rótt ki az ázsiai autók be­­hozatalát nehezítendő. Erre Kína válaszlépést ígért, és ezt a napokban meg is tette. Előtte azonban hivatalosan is megvizsgálta, hogy dömpingszerű-e az európai sertéshús bevitele, és most azt állítja, hogy igen. Ezért az európai sertéshús vámját 15–62,4 százalékra nö­­velte, attól függően, hogy az mi­­lyen húsrészeket, belsőségeket érint. Vagyis ellenválaszként az ő autóiparát érintő uniós lépésre az európai sertésimportot korlátozza. 

A tét nem kicsi, ugyanis a döntés több mint kétmilliárd dollár értékű sertéshúsexportot érint. Szinte az egész európai termelésre ki fog hatni, annak ellenére, hogy elsősorban a nagy exportőr or­szágokat – Spanyolországot, Dá­niát és Hollandiát – érinti közvetlenül. Az ezen országok által kivitt hús és belsőség teszi ki a legnagyobb ­exporttételeket. (Tegyük hozzá, hogy direkt módon az olyan országba, mint Magyarország, ahol az afrikai sertéspestis igazolt betegség, eleve nem szállíthatnak.) Ez azt jelenti, hogy több tízezer tonna sertéshús eladása válhat szinte lehetetlenné Kínában. Vagyis ennek a mennyiségnek új piacot kellene találni, de ez nehéz a világpiacot ismerve. Brazília és az Egyesült Államok uralják a piacot, és ezek az országok – és talán még Oroszország – lehetnek a nyertesei a kínai döntésnek. Ők ugyanis most sokkal jobb áron léphetnek be az EU-hoz képest a kínai húspiacra. 

Legalább egy évig fogja mindez megbolygatni az európai húspiacot. Vagyis – ha tényleg nem sikerül új exportlehetőséget találni – beszorulhat Európába több tíz-, vagy akár százezer tonna sertéshús, ami lenyomja az árakat. Mind a tőkehúsét, a feldolgozott termékekét, mind a sertés felvásárlási árát. Márpedig ez nagyon rosszul jön a mostani helyzetben, amikor az energia, a takarmányozási és más költségek, valamint az állatjóléti és környezetvédelmi okok miatt így is erősen kérdéses a sertéstartás gazdaságossága. Az EU-ban az utóbbi években sok ezer sertéstartó hagyta abba a termelést. Félő, hogy ez a következő időszakban ismét jellemző lesz az ágazatra. Ez csökkent termelést, ismét növekvő árakat hozhat. Tehát a fogyasztó, aki most egy ideig jobban jár az olcsóbb sertés miatt, később árnövekedésre számíthat.