Meleget, de milyen áron?

Sokan hajlamosak elfeledkezni arról, hogy a lakásokban, házakban használt fűtőberendezések is gépek, építmények, melyek hajlamosak elromlani. Kivételt jelent a távfűtést igénybe vevő magyar lakosság, de még ez sem teljesen igaz, hiszen náluk is érdemes ellenőrizni például azt, hogy nem csepeg, folyik-e a radiátor. 

De nézzük a fontosabb feladatokat! Aki saját otthonában fűt gázkazánnal – ez a legtöbb helyen alkalmazott fűtőberendezés –, az mostanában nézesse át egy szakemberrel a készüléket. (E sorok írója bizonyíthatja, hogy nem mindig könnyű ez sem: szeptember elején kért rutinellenőrzést, a márka­szer­víz novemberre ígért szakembert.) Sok kazánt lecseréltek az utóbbi években, ezek az új berendezések egyébként is csak akkor „őrzik meg” szavatosságukat, ha évente egy-egy akkreditált szakember átvizsgálja, arról papírt ad. Ha nincs ilyen kötelezettségünk, akkor is érdemes rászánni néhány ezer, tízezer forintot az átvizsgálásra, mert otthoni körülmények között magunk nem tudjuk vizsgálni az égéstér gázösszetételét, a készülékből esetlegesen fals módon keletkező és alattomosan távozó mérgező szén-monoxid, szén-dioxid jelenlétét. 

Hasonló a helyzet a kéménnyel, elméletileg mindenkinek kötelező ezt rendszeresen átvizsgáltatni a kéményseprőkkel. Nos, a legtöbb bajt egyébként éppen a rossz huzatú, kicsit beomlott, a lakó- vagy padlástérben is szelelő, forró füstöt kiengedő kémények okozzák, a rossz kazánok mellett. Sok tüzért, mérgezésért ezek a felelősek minden évben. A cserépkályhák, sparheltek, teakályhák üzembiztonságát is ellenőrizni kell a szezon előtt. Aki fával, szénnel tüzel, ott több korom képződik, ezért az ilyen kéményt évente át kell nézetni, a gázos kazánoknál elég kétévente a vizsgálat.