Számít a méret
Egyre inkább előtérbe kerül a termőföld árának kialakulásában a minőség, a méret, illetve még inkább az, hogy mennyire aszályos területen található. Tavaly harmadával drágultak a legjobb minőségű szántók, míg akadt kedvezőtlen régió, ahol csökkentek az árak.
Kép: Csak az arany hozott többet a földnél, Fotó: Kállai Márton, Forrás: Szabad Föld
A minap számoltunk be az idei állami földárverések tapasztalatairól, mely a 10 hektárnál nagyobb, összefüggő területek értékesítésére vonatkozott, s kiderült, bizony, akár százmilliókat, sőt több mint egymilliárd forintot is kifizettek egy-egy nagyobb és jobb földért. Nos, most az egyik bank (MBH Jelzálogbank) összefoglaló elemzése került napvilágra, mely a tavalyi adásvételekre vonatkozik.
Ebből többek között kiderül, hogy a legjobb minőségű szántóföldek ára több mint harmadával nőtt, és míg az elmúlt években a nagyobb területek drágultak a leginkább, tavaly már a kisebbek ára emelkedett jobban. Méghozzá ott, amelyet kevésbé sújt az aszály, vagyis Közép-Magyarországon, az Észak-Alföldön és a Közép-Dunántúlon. Közép-Magyarországon a szántó átlagára elérte a 3 millió forintot hektáronként, az Észak-Alföldön 2,6 millió, a Közép-Dunántúlon 2,47 millió forintot. (A legolcsóbban az észak-magyarországi régióban lehet földet venni, ahol nem éri el az átlag az 1,6 millió forintot hektáronként.) Ez egyben azt is jelenti, hogy e régiókban emelkedtek is az árak 1,5 és 6,9 százalék között. Ugyanakkor akadt két nagy terület is, ahol csökkenést mértek, ilyen térség a Dél-Dunántúl, illetve a Dél-Alföld. Előbbinél meglepően nagy az arány: 8,5 százalék, az Alföldön csak 1,4 százalék. Ez a jelenség viszonylag új, az utóbbi néhány évben kezdődött.
Ahogy az is valamiféle fordulót jelent, hogy míg korábban a gyengébb és kisebb területek ára nőtt nagyobb mértékben, addig tavaly a leginkább a legjobb minőségű földeké: az elemzés megállapítja, hogy a 35 aranykorona értékű földek ára több mint 34 százalékkal drágult, a 15–25 aranykoronásoké 18–22 százalék között, míg a gyengébb, 15 aranykorona alatti területeké csupán 7 százalékkal.
Másik trendforduló, hogy korábban a nagyobb, 10 hektár feletti kategóriában ment végbe az egyik legjelentősebb áremelkedés, addig 2024-ben az 1–5 hektár közötti kisebb parcellák esetében mutatkozott a legnagyobb, 1,9 százalékos növekedés. Így vagy úgy, de az elmúlt években a termőföld mint befektetés hozta a legnagyobb hozamot. A termőföld ára 2007 és 2024 között 275 százalékkal nőtt, és csak az arany forintban kifejezett értékének emelkedése előzte meg. Az MBH Lakásárindex 243 százalékos növekedést mutatott, míg a magyar tőzsdén elérhető átlagos értékemelkedés 202 százalékos volt.
