Télig marad az árrésstop

A kormány márciusban döntött úgy, hogy harminc alapvető élelmiszer esetében a kereskedők árrése nem haladhatja meg a 10 százalékot, így kívántak véget vetni az élelmiszerek esetében az áremeléseknek, a kormány narratívája szerint a túlárazásnak. Sokszor elhangzott, hogy például a tojáson 40, míg a vajon vagy tejfölön akár 80 százalékot is kitett az árrés. Az az árrés, ami a kereskedők haszna egy terméken, amiből fedezik a saját működési költségüket, illetve – jó esetben – a jövedelmüket is. Május végén a kormány úgy döntött, hogy augusztus 31-ig meghosszabbítják az árrésstopot. Később az ár­­résstopot kiterjesztették a háztartási cikkekre is, összesen 30 darab termékkategóriára, ami több ezer terméket jelent. Azóta is folyamatosak az ellenőrzések, a boltok nagy többsége érvényesíti az árrésstopot. 

A kereskedők viszont nem látják indokoltnak az árrésstop meghosszabbítását, illetve nem látják megalapozottnak azt, hogy 35 százalékkal drágulnának az egyes élelmiszerek. Úgy vélik, hogy a tavasz óta tartó intézkedések miatt egyrészt sok kisbolt zárt be, másrészt a nagyoknál megállt a dolgozók számának bővítése, azaz létszámstop van, illetve befagyasztották a béreket. A következő lépés már a bér­csökkentés, illetve az elbocsátások lehetnek. 

Érdekes módon több termékkör is nagyon drágult eközben. Ilyen például az étolaj, a kávé vagy a csokoládéfélék. Az árrésstop ugyanis nem azt jelenti, hogy a termék ára változatlan, hanem a beszerzési árhoz képest nem rakhat rá a kereskedő 10 százaléknál nagyobb árrést. Tehát az árak követik a piac mozgását, csak a haszonkulcs marad kisebb. Korábban az átlagos kulcs nagyjából 20–30 százalék között mozgott, persze, amikor akcióztak egy-egy termékkel, akkor ennél kisebb is lehetett.