2025 júliusában összesen 42 árverésen hirdettek meg állami tulajdonú földeket országszerte. Ezek a területek egyenként mind nagyobbak voltak 10 hektárnál, ezért alkalmazta az állam az árveréses értékesítést. A kisebb területeket külön hirdették meg az elmúlt években, ezekre nem kellett licitálni. Mindkét értékesítés célja az volt, hogy az agrártermelők földhöz juthassanak.
Kép: Az idén is a nagy és értékes földekre volt érdeklődés
Szinte az egész országot érintették a mostani árverésen meghirdetett területek. A végeredmény vegyes lett, mert akadt terület, amelyre nem volt érdeklődő, más földrészletek viszont igen nagy pénzekért keltek el. Főleg a kisebb és gyengébb földekre nem volt nagy az érdeklődés, míg a nagyobbakra akár többen is licitáltak. Nagy pénzeket mozgatott meg a júliusban lebonyolított értékesítés, több milliárd forintot tesz ki az üzlet. Hajdú-Bihar vármegyében például több száz hektárt sikerült eladni, és talán ez a területi egység volt a legnagyobb bevételt hozó licitek helye. Az egyik legnagyobb terület csaknem 150 hektáros volt, amiért a vevő nem kevesebb, mint 1,15 milliárd forintot fizetett, de akadt egy 140 hektáros rész, amiért csaknem 700 millió forintot adtak. Akadtak 40-50 hektáros földek, amelyekért 250-300 millió forintot is kifizettek.
A sorban vélhetően Fejér vármegye következik, mert itt is megmozdultak százmilliók: 140 hektárért adtak 410 milliót, bő 80 hektárért 316 milliót, 100-110 hektárért 450-460 milliót. Veszprém, Baranya, Zala és Bács-Kiskun vármegyékben szintén keltek el földek.
A licitek egy részében az utóbbi időszakban mért átlagos földárakhoz képest akadtak meglepően magas értékek is. Volt hely, ahol egy hektárra vetítve 3,6 milliót fizettek a területért, de a 2,5-3 millió közötti ár sem volt ritka. Egyes területeken egy-egy vevő több földrészletre is licitált, illetve meg is vásárolta. Ez is bizonyítja, hogy a birtokkoncentráció, illetve bővítés az egyik legfontosabb hajtóerő a mezőgazdaságban.
A júliusi licitek tanulsága, hogy továbbra is a nagyobb, egybefüggő és jó minőségű területek iránt van kereslet, míg a kisebb parcellákra alig. Fontos még az elhelyezkedés, vagyis az, hogy mennyire esik a terület az utóbbi évekre jellemző aszályos országrészre, illetve, hogy van-e öntözési lehetőség.