Egyre komolyabb járványok
Tavasszal a magyar gazdák is megtapasztalhatták, mit is jelent egy vírusos járvány. Míg a juhokat és kecskéket érintő kórt sikerült gyorsan lokalizálni, a száj- és körömfájásjárvány miatt 19 ezer állatot kellett leölni itthon. Európa egyes területein egyszerre több kórság is terjed.
Kép: Érezhetően több a terjedő vírusos állatbetegség
Hazánk a minap kapott nagyon jó hírt a tavaszi száj- és körömfájás-megbetegedések után, miszerint a vírusos kórt már a nemzetközi állategészségügyi szervezet is „leküzdöttnek” tekinti, azaz teljesen mentes státuszt értünk el ismét. Mindenféle korábbi korlátozó intézkedést meg lehet, meg lehetett szüntetni. Azt már szinte elfelejtettük, mit is jelentettek ezek, ugyanakkor az állattartók szinte naponta érzékelik az életükben, hogy nem lehet lazítani a fegyelmezett munkán, áru- és személyi mozgások alkalmával a telepeken. Hazánk környékén ugyanis számos hasonlóan veszélyes betegség van jelen. Itt a kéknyelvbetegség, a kiskérődzők pestise, az afrikai sertéspestis, a marhák bőrcsomósodás-megbetegedése. Az érintett országok közé tartozik Románia, Horvátország, Szlovákia, Ausztria, Szlovénia. Gyakorta fordul elő, hogy a magyar határtól alig néhány tíz kilométerre tör ki valamelyik fertőzés. Ezek óriási károkat okozhatnak, illetve okoznak.
Példaként említhető Görögország, ahol évek óta küzdenek a juhhimlőjárvánnyal. Ott az elmúlt 14 hónapban becslések szerint már több mint 350 millió eurós kárt okozott a baj. Csak Thesszáliában, az ország mezőgazdasági központjában több mint 260 ezer juhot és kecskét, a teljes országos állomány 2 százalékát pusztították el, 1100 gazdaságban. E tartomány adja az ország juh- és kecskehústermelésének 15 százalékát, a tej- és fetatermelésnek pedig majdnem a harmadát. Olyan híres termékek piacára is kihat ez, mint például a feta, ami önmagában csaknem 80 millió eurós exportbevételt jelent az országnak, mert, akár meg is szűnhet ennek görög exportja, ha a járvány tovább terjed. Azt mi is megtapasztaltuk, mit is jelent egy ágazatban, ha megtiltják az állatok mozgatását, szállítását, a termékek szállítását, kereskedelmét. Ez a kór már szintén hosszú ideje jelen van Romániában, ahol szintén több tízezer állatot kellett már leölni. Innen származott az a néhány, Magyarországra is áthozott állat, melyeket sikerült időben felismerni és megakadályozni a vírus terjedését még kora tavasszal.
Szerencsére a szarvasmarhák nem fertőződnek meg a juhhimlő vírusával, de egy másik, az előbbi betegséget okozó vírussal rokonságban lévővel igen. Ez okozott eddig főleg Afrikában és a trópusokon bőrcsomósodáskórt (LSD), ami viszont már átterjedt Európa több részére is. Nyáron Szardínia szigetén, majd az észak-olaszországi Lombardiában, valamint Franciaországban is megerősítették a vírus jelenlétét. A betegség Magyarországon nincs jelen. A betegség vírusa elsősorban a vérszívó ízeltlábúakkal (szúnyogokkal, legyekkel vagy kullancsokkal), ritka esetekben állatról állatra terjed. A vírus embert nem betegít meg.
A kéknyelvbetegséggel küzd többek között Ausztria hónapok óta. A nyáron nálunk is megjelent a Fejér vármegyei Pélpusztai Mg Zrt. egyik szarvasmarhatelepén. 2014 októberében azonosították először Magyarországon a kéknyelv-megbetegedést. Előtte már szinte az összes környező országban előfordult, de a Balkánon is. Nyugat-Európában folyamatos az előfordulása. A vírust törpeszúnyogok terjesztik, a kór a marhákra általában nem súlyos, inkább a juhokra. Vakcina is van ellene.
Tavasszal az afrikai sertéspestis miatt Szlovákiában kellett kiirtani egy 19 ezres sertéstelep állományát, mostanság inkább délről, Horvátországból jönnek rossz hírek. Ott a minap kellett tízezer állatot elpusztítani a magyar határtól délre 30 kilométerre.
