Felderítési akció indul
A fenti címben szereplő mondás ma sajnos a magyar szőlőterületek – legyenek ültetvények vagy háztáji néhány tucat tőkék – egyre nagyobb részére igaz. Röviddel ezelőtt indult el az országos ellenőrzési akció, mely során a szőlő aranyszínű sárgaság betegségére utaló jeleket keresik. Újabb két borvidéken igazolták a szőlőre végzetes kórt.
Kép: Ha nem lép egységesen az egész ország, akkor néhány év múlva már csak kevés helyen lehet szőlőt szüretelni, Fotó: Cseh Gábor, Forrás: MW
Mondhatni, nem túlzás állítani, hogy elesett újabb két magyar borvidék. A növényvédelmi hatóság a Balatonfüred-Csopaki – Balatoncsicsó, Csopak, Szentjakabfa területén – és az Egri borvidéken is kimutatta a szőlő aranyszínű sárgaság betegséget okozó Grapevine flavescence dorée-t (FD), azaz a fitoplazma jelenlétét. Ez azt jelenti, hogy a 22 borvidékünkből már 17-ben van jelen a kórokozó. Az a kórokozó, amely ellen nincs megfelelő hatóanyag, kezelési mód. A fitoplazma egyfajta baktérium, melynek nincs stabil sejtfala, sem körülhatárolt sejtmagja, örökítőanyaga meglehetősen egyszerű.
A növényekben élősködik, felszaporodva végeredményben eltömíti a szállítószöveteket, torz hajtásokat nevelnek a megtámadott növények, melynek igen széles a köre. Több faja is jelen van hazánkban, például sztolburbetegségnek hívják azokat, melyek a paprikában, paradicsomban élősködnek, a növény lassan hal el, levelei először sárgulgatnak, kicsi növésűek lesznek, lekonyulnak, apránként elhervadnak, majd elhalnak. Többéves, erős fákat is képes elpusztítani, hasonló kórképekkel, de igazi és gyors – egy-két év – kárt a szőlőben okoznak. A fitoplazma önmagában nem terjed, ahhoz, hogy egyik növényről a másikra jusson, közvetítő vektorok kellenek. Ezek többségében szívogató rovarok, például a kabócafélék.
A szőlő végzetes betegségét okozó fitoplazma már évtizedek óta jelen van hazánkban is, de ahhoz, hogy a szőlőbe jusson, ahhoz az amerikai szőlőkabóca kellett, mely lassan két évtizede van jelen és terjedt el az egész országban. Nos, ezt követően aztán előbb a nyugati országrészben, majd mára szinte az egész országban megindult a szőlők fertőzése. A védekezés a kór ellen csak a kabóca gyérítésével, pusztításával lehetséges. Ahol megjelent, ott a szőlőt ki kell vágni, illetve gyéríteni kell a hordozó növényeket, mint például az iszalagot, a bálványfát, de ott él a fűzfafélékben is, illetve a szőlő vad fajaiban.
A hatóságok sok év várakozás után összehangolt és az egész országra kiterjedő felderítési akciót indítottak néhány hete. Szakemberek kis csoportjai járják az ország minden szőlős területét, sőt még drónokat is bevetnek a felderítés során. Ahol gyanús tőkékre lelnek, azokból mintát vesznek. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriumaiban ellenőrzik, azonosítják a kórokozót. Ha pozitív a minta, akkor következik a gyors beavatkozás. A beteg tőkéket kiirtják, elégetik, a környéken vizsgálati körzetet állítanak fel, felderítik a lehetséges hordozó növényeket, melyeket szintén elpusztítanak. Kötelező védekezési programot rendelnek el. Amennyiben egy ültetvényen a beteg tőkék aránya eléri a 30 százalékot, ott az egész területet felszámolják. E helyen három évig nem lehet új szőlőt telepíteni.
A felderítésben a szőlősgazdák szerepe elengedhetetlen. Ahogy eddig is, most is kötelező a saját területek figyelése és gyanú esetén a hatóság értesítése. Sajnos eddig ez nem sok eredményt hozott, hiszen a betegség terjedését nem sikerült megállítani.
