Gazdák ezrei készülődnek
Tíz kelet-európai ország 23 agrárszervezete írta alá azt a közös nyilatkozatot, mely világossá teszi az unió csaknem felét kitevő országok nem kérnek a Közös Agrárpolitika tervezett és számukra káros átalakításából. Egyelőre tárgyalnak, de ha az sem elég, készek felszedni a macskaköveket, és megindítják a drasztikus tüntetéseket is.
Kép: Gyűlnek a fellegek az ágazat felett.
Magyarország, Csehország, Szlovákia, Románia, Lengyelország, Bulgária, Horvátország, Észtország, Lettország és Litvánia mezőgazdasági és élelmiszeripari érdekképviseletei közös nyilatkozatban szólították fel az Európai Bizottságot, hogy vonja vissza a KAP átalakítására vonatkozó terveit. Egyben felszólítják az Európai Unió Tanácsát és az Európai Parlamentet, hogy kötelezzék a Bizottságot a tervek visszavonására. (A Parlament korábban már többségi szavazatát adta egy nyilatkozatra, melyben elítélik a KAP tervezett átalakítását.)
A fenti országok agrárszervezeteit is tömörítő legnagyobb, a kontinenst átfogó érdekképviselet, a Copa–Cogeca az elmúlt másfél évben már számos alkalommal próbált tárgyalni és megegyezni a Bizottsággal, de ezek vagy elmaradtak vagy semmi hozadékkal nem bírtak. Most mégis arról szólnak a hírek, hogy a Copa–Cogeca egyelőre tárgyal, diplomáciai eszközökkel próbálja jobb belátásra bírni az uniós döntéshozókat. Ha ez nem hoz eredményt, akkor elindulnak a másfél évvel ezelőttihez hasonló átfogó és kemény agrártüntetések.
Úgymond „a traktorkonvojok készen állnak", és az EP strasbourgi ülései vagy tanácsi csúcsok környékén – ha szükséges – bármikor aktiválhatók. Magyar részről a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ), a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) egyaránt tiltakozik.
Mi is a bajuk a gazdáknak, az élelmiszer-ellátást, a vidéki megélhetést szem előtt tartó szervezeteknek, kormányoknak? Elsőként is a pénzelvonás: a tervezet 22 százalékos költségvetési elvonást ír elő, amely viszont a várható inflációt is figyelembe véve már 45 százalékos csökkenést jelentene 2028–2034 között. Másrészt megszűnne az önálló és kétpilléres – agrár- és vidékfejlesztési – támogatási forrás. Azokat egy nagy kalapba vonná össze Brüsszel, amelyből aztán az egyes tagországok maguk osztanának pénzt agrár, fejlesztési, területfejlesztési vagy más, például szociális célokra.
Nemcsak a kelet-európai gazdák elégedetlenek, hanem például a spanyolok, németek, franciák is. A minap Annie Genevard francia agrárminiszter mélységes értetlenségét fejezte ki az új KAP-keretre vonatkozó költségvetési tervezettel kapcsolatban. Szerinte a tervezett összegek nincsenek összhangban azokkal a Bizottság által korábban tett nyilatkozatokkal, amelyek a mezőgazdaság szuverenitásunk szempontjából betöltött stratégiai fontosságáról szóltak. A francia gazdálkodóknak az új KAP 51 milliárd euró támogatást adna a hétéves költségvetési időszak alatt, míg a mostaniban 65 milliárdot. Hasonló elvonásról számolt be Románia.
