Megint készek tüntetni
A szeptember közepén hivatalosan is nyilvánosságra hozott európai bizottsági tervek változatlanok maradtak a Közös Agrárpolitika 2028–2034 közötti időszakára vonatkozóan, annak dacára, hogy azt a tagállamok többsége, de maga az Európai Parlament is elutasítja. Az ősz folyamán kontinensszerte nagy tüntetések várhatók.
Kép: Egyre feszültebb a helyzet Brüsszelben
Az elmúlt egy év tiltakozásait, az agrárszervezetek, a tagországok tiltakozását figyelmen kívül hagyva, ragaszkodik korábbi elképzeléseihez az Európai Bizottság, ami lényegében az EU kormányának tekinthető – ez derült ki az elmúlt hetekben, amikor hivatalosan is bemutatta a testület az unió 2028–2034 közötti költségvetését, melynek része a Közös Agrárpolitika (KAP) is. Az utóbbit érintően több nagy változás is lesz. Ezek közül az első, hogy nagyjából 21-23 százalékkal csökkentik a közvetlen agráriumra fordítható összegeket. Megszüntetik a kétpilléres – agrár- és vidékfejlesztési – támogatási rendet, a nem közvetlen kifizetések egy részét összevonják más területek – például kohéziós és szociális kiadások – pénzeivel, s ebből a tagországok maguk döntése alapján fordíthatnak az egyes fejlesztési céljaikra. Ezzel lényegében a Közös Agrárpolitika feltételrendszere megszűnik létezni – ezt már a tervek ellen tiltakozók állítják, közöttük Magyarország.
Hazánk elfogadhatatlannak tartja a következő hétéves uniós költségvetést érintő, a Közös Agrárpolitikához rendelt források csökkentésére tett uniós bizottsági javaslatot, ugyanis mind Magyarország, mind pedig az összes uniós tagállam érdeke az önálló, kétpilléres Közös Agrárpolitika megőrzése. Már csak azért is, mert a Szabad Föld számításaiból kiderült, hogy Magyarország évente 156 milliárd forinttal, az egész ciklusra, 7 évre kivetítve pedig 1100 milliárd forinttal kap kevesebbet. Ezt arra alapozhatjuk, hogy Magyarország 9,24 milliárd euró agrárforrást kap a következő periódusban, ez a keret a mostani ciklusban 12 milliárd volt. A különbség csaknem 30 százalék, ami nominálisan is óriási érvágás, hát még ha figyelembe vesszük a 2034-ig tartó feltételezett uniós inflációt, ezzel együtt hét év alatt reálértékben akár a 40-45 százalékos csökkenés is elképzelhető.
Egyébként nem csak hazánk jár rosszul, minden tagországnál hasonló lehet a helyzet. A szomszédos országokat nézve Szlovákiának a korábbihoz képest egymilliárddal kevesebb, 3,7 milliárd eurós keretösszeg érkezhet, Horvátországnak 3,71, Csehországnak 6,15, Ausztriának 6,62 milliárd euró jut. Nem véletlen, hogy a Visegrádi Országok (V4) agrárkamarái a minap közös állásfoglalást adtak ki, s továbbra is kiállnak a Közös Agrárpolitika forrásainak megőrzése mellett. A V4-ek arra szólítják fel az Európai Bizottságot, hogy vonja vissza javaslatát. Hasonlóan reagált egy sor ország is. Az agrárszervezetek közös és nagyszabású tiltakozást fognak szervezni, ami megint az utakra, városokba szólíthatja a gazdák ezreit. Nem csupán a Közös Agrárpolitikával van bajuk, hanem az EU által kötött szabadkereskedelmi megállapodásokkal is, például ilyen a dél-amerikai országok összefogása, a Mercusor-csoporttal született egyezség is. Az agrárkamarák is jelezték, hogy elutasítják a Mercosur mellett az Ukrajnával kötendő szabadkereskedelmi megállapodást is, mivel az ezek alapján az EU-ba vám nélkül olcsón beáramoltatott termények millió tonnái gazdák tízezreit tennék tönkre. Ráadásul ezek a termékek nem az EU szigorú szabványai szerint előállított élelmiszerek vagy alapanyagok, emiatt sérül az élelmiszer-biztonság, ami a fogyasztók érdekeit is sérti.
