Húzzák már a hálót

A klasszikus halgazdaságok jó részének a legnagyobb bevételt a következő két hónap hozza. A hagyományoknak megfelelően a karácsonyi asztal elképzelhetetlen halétel nélkül. Nem véletlen, hogy az éves halfogyasztás 35-40 százaléka az ünnepi időszakra esik. A halászatok megkezdték a lehalászást. A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (Mahal) a minap arról adott számot, hogy bár az idén is a nyári aszály, a vízhiány és a forróság nehezítette a szakma dolgát, lesz elég hal a legfontosabb idényben. S ami a vevőknek talán még fontosabb, tavalyhoz képest az idei halárak sem változnak. A szervezet kiadott egy tájékoztatót is, melyek a mostani szezon irányárait tartalmazza. Ez az ár csak tájékoztató jellegű, a jellemző kiskereskedelmi árakat összefoglaló adat, mely tájanként, boltonként eltér egymástól. Ennek megfelelően egy kiló élőponty 2000–2500 forint, a pontyszelet 3500–4500, az afrikai harcsafilé 4500–5500, a szürke harcsafilé 7000–9000, a busaszelet 1500–2000 forint. 

E halakat a tavakból a következő hetekben fogják ki, s mindenki próbálja az árakat tartani, annak ellenére, hogy a termelési költségek is nőttek. Már csak azért is, mert a tavak egy részét nem tudták ideális szintre feltölteni, az aszályos területeken emiatt kisebb vízben éltek a halak, a meleg még könnyebben átmelegítette a tavakat, s mindez a halak étvágyának sem kedvezett, ami miatt a súlygyarapodás sem volt az ideális. Gondot jelent, hogy a tavak döntő hányada feliszapolódott, viszont a kotrásra nem marad pénzük a halászatoknak. Átfogó programot kellene készíteni, állami segítséggel, hogy a tavak ismét elég mélyek lehessenek, illetve az ellátó csatornahálózat is sokszor karbantartásra szorul. 

A halászatok egyébként nem csak a hazai halfogyasztást kiszolgálva jutnak bevételhez, mivel az ágazat pénzeinek harmada az exportból, s másik harmada a hazai horgászegyesületek ellátásából származik. Az utóbbi nagyon fontos feladat, mivel már több mint egymillió fölé emelkedett a horgászok száma.