Meleget, de hogyan?
Habár a múlt hét szinte megint rekordmeleget hozott, kellemes őszi időt éltünk meg, azért a korábbi hetekben már kaptunk ízelítőt fagyból, hideg éjszakából és reggelekből. A fűtési szezon két hete hivatalosan is elindult, nézzük, miből, mivel is csinálhatunk meleget a lakásban.
Kép: cserépkályha, fűtés, energia kályha, Forrás: MW
A legősibb fűtési alapanyagunk a fa. Ma is sok százezer magyar lakásban használják a fát e célból, melyet cserépkályhákban, vaskályhákban, sparheltekben, kandallókban, központi kazánokban, néhol kemencékben égetnek el. A meleget maga a kályha, vagy éppen a rákötött központi fűtési rendszer radiátorai adják le a ház, a lakás különböző pontjain. A fával való tüzelés meglehetősen munkás dolog: évről évre be kell szerezni a tűzifát, azt fel kell aprítani, gyújtós is kell hozzá, aztán száraz helyen kell tárolni, majd naponta behordani és begyújtani a kályhát.
Klíma fél áron
Október 20-tól november 2-ig lehetett regisztrálni az MVM télindító akciójára, melyben kedvezményes klímával segíti a cég a téli fűtést lakossági ügyfeleinek. Az akció azt jelentette, hogy akár 50 százalékos kedvezménnyel is hozzájuthattak a fűtésre is alkalmas, korszerű split vagy multisplit klímaberendezésekhez. A kedvezmény azok számára volt elérhető, akik meglévő gáz- vagy elektromos fűtésüket szeretnék energiatakarékosabbá tenni. A családok ezzel csökkenthetik energiafelhasználásukat, vagyis a lakhatási rezsiköltségeiket is.
Sok százezer ember élvezi a központi, távhős fűtési rendszerek kényelmét. Nagyon kevés helyen fűtenek ma már olajjal, a leginkább gáz – ez ma már néhol biogáz is lehet – az éghető anyag, de akadnak városok, ahol hulladék fát, szalmabálákat tüzelnek el, s az erőművekben, nagy blokk-kazánokban vizet melegítenek vele, melyet vezetékeken juttatnak el a lakásokba. A tulajdonosnak csak annyi a dolga, hogy beállítja a radiátorokon a kívánt hőszintet, aztán kifizeti a szolgáltatás árát.
A legelterjedtebb fűtési módszer a lakásokban, házakban az egyedi gázkazán, mellyel sokszor a melegvíz-igényeket is kielégítik.
Az utóbbi évtizedekben viszont egyre nagyobb teret kapnak az elektromos áramra alapozott fűtési módok. Általános jelenség, hogy ezeket használják leginkább azok, akik maguk is rendelkeznek áram-előállítási lehetőséggel, mint a napelem vagy a hőcserélő berendezések.
A villamos energiát aztán hagyományos izzószálas berendezésekkel alakítják hővé, de egyre több a nyáron hűtésre, télen fűtésre használt légkondicionálók alkalmazása, valamint mostanság kezd terjedni az infrapaneles megoldás. Utóbbiból is az úgynevezett távoli infrás (FIR) fűtőpanelek jöhetnek szóba. Ezek működésének lényege, hogy nem a levegőt, hanem az eszköz környezetében lévő falakat, tárgyakat és magát az embert melegítik fel és nem a levegőt. (A nap sugárzása hasonlóan hat a Földön lévő tárgyakra, környezeti elemekre, növényekre, állatokra, emberekre.) Vagyis, az infrapanel nem a levegőt melegíti, hanem a tárgyakat, és azok adják le a hőt a környezetükben lévő levegőnek. A légkondik, az elektromos izzószálas eszközök pontosan fordítva működnek, hiszen felmelegített levegőt áramoltatnak a szobákba.
Míg a legtöbb, fűtésre használt eszközt – kályhák, sparheltek, kazánok, radiátoros rendszerek, légkondicionálók – fixen telepítik, addig egyesek mozgathatók, mint például a konnektorokba dugható infrapanelek, kisebb villanymelegítők, olajradiátorok, meleglégfúvók.
Olcsóbb tűzifa
Az Agrárminisztérium szerint a jelenlegi piaci helyzet nem indokol kormányzati beavatkozást a tűzifa és más, faalapú fűtőanyagok árának szabályozásába. A tárca a Pénzcentrum kérdésére azt közölte: a kínálat megfelelő, és az erdőgazdálkodók akciókkal, rövid idővel szolgálják ki a vásárlókat. Közben a KSH adatai alapján a brikett ára egy év alatt közel 15 százalékkal, a tűzifa ára pedig több mint 3 százalékkal emelkedett. Két év távlatában viszont mindkét terméknél összességében enyhe árcsökkenés látszik.
