Mi lesz az Év Fája?
A lakosság idén már 13. alkalommal szavazhat arról, hogy mi legyen a 2026-os Év Fája. Pontosabban melyik fafaj legyen az Országos Erdészeti Egyesület által kiválasztott három közül. A szavazatokat még november 30-ig lehet leadni az egyesület honlapján.
Kép: Hamvas éger
A mostani egyben jubileumi választás is, mivel 2026-ban lesz 30 éves az Év Fája mozgalom. A szervezet ilyen régóta hívja fel a figyelmet az őshonos fafajok fontosságára, és egyben a hazai erdők védelmére. A most kiválasztott három faj a következő: a kecskefűz (Salix caprea), a hamvas éger (Alnus incana) és a rezgő nyár (Populus tremula). A három közül a hamvas éger emelhető ki, viszonylagos ritkasága miatt, de a másik két faj is érdekes.
A kecskefűz adja a legszebb, legnagyobb barkás ágat a tavaszi, húsvéti ünnepek díszét is biztosítva. Érdekessége, hogy a szárazabb területeken is megél, sőt, sok esetben a díszkertek része is, mert nagyon sok, manapság divatos fűzfaj alanya. Így például a fehér leveleivel ékítő japán fűz vesszőit oltják a magas törzsre nevelt kecskefűzbe, vagy éppen a bókoló, lefelé törő fűzfajokat, így jönnek létre a csüngő, bókoló ágakkal bíró kerti érdekességek. (Ez a tulajdonság nem csak a fűzre jellemző, szinte minden fafajból rendelkezésre áll már ilyen csüngő fajta, legyen az cseresznye-, eperfa, vagy akár fenyőféle is, mert ezt a tulajdonságot egy gén határozza meg.)
A hamvas éger a dunántúli ligeterdők ritka, védendő fafaja, 3–15 méteresre nő meg, laza szerkezetű koronát alkot, kisebb korában akár bokrosodásra is képes. Nevét onnan kapta, hogy a vékonyabb vesszőit ezüstös, barnás szőrök borítják. Ez jellemző a friss leveleire, melyek fonákján találni szőröket.
A harmadik jelölt a rezgő nyár (Populus tremula). Szinte az egész országban megtaláljuk, kimondottan nyaras erdőségeket is ültetnek, főleg a homokos területek fontos gazdasági fája. Gyorsan nő, papír-, bútoripari és energetikai hasznosítása a legjellemzőbb. Könnyen megmunkálható, készül belőle deszka, régen vájt fateknő, kanál, manapság a farostlemez egyik alapanyaga. A legelterjedtebb nyárfafaj Európában, már csak azért is, mert az alföldi területektől akár a középhegységekig megtalálja életterét. Nevét onnan kapta, hogy a levelei a legkisebb szélfuvallatra is mozogni kezdenek. Egy mondásunk is kötődik hozzá, a „Reszket, mint a nyárfalevél". Mondhatni, európai körülmények között az óriási fákat képviseli, mert akár 30 méteresre is megnő. Életképességét bizonyítja, hogy a kivágása után a nagy területen elhelyezkedő gyökérzetéből több tucat sarjat képes nevelni, és így megújulni.
Egyébként ebben az évben, 2025-ben az Év Fája címét a korai juhar (Acer platanoides) képviseli.
