Nyavalyák mindenfelé

Az idei mezőgazdasági károk mértékét növelték egyes állati megbetegedések. A madárinfluenza nyárig 15-20 milliárdnyi kárt okozott a baromfiszektorban, különösen a kacsa- és libaállományt tizedelte meg. Azóta, a mostani, őszi madárvonulással ismét megjelent néhány madártelepen a kór. 

Aztán jött egy olyan tavasz, amelyre a hetvenes évek óta nem volt példa: száj- és körömfájás ütötte fel a fejét Győr-Moson-Sopron vármegye 5 telepén. (A kór átterjedt Szlovákiába is.) Az állományokat itt is kiirtották, sőt még egy tízezres sertéstelepet is. Mára kezd helyreállni a rend, ugyanis a katonai szigorral bevezetett karanténok, intézkedések, határzár, szállítási tilalom megtette hatását. A sok ezer termelő tehén, a sertések értéke 20 milliárd forintot tesz ki, a kárelhárítás további milliárdokat. Az érintett gazdaságok kárát az állam mára megtérítette, sok fejlesztés zajlott, s a telepek lassan kezdenek megtelni az újratelepítésre szánt üszőkkel, tehenekkel, de még két év kell, mire helyreáll a megfelelő termelés. 

Néhány hete ismét afrikai sertéspestistől kell rettegni, mert olyan helyen jelent meg vaddisznóban a vírus, ahol még eddig nem, mégpedig baranyai területeken, illetve a Szentendrei-szigeten. Év elején felbukkant egy a görög és román juh- és kecsketartást ellehetetlenítő betegség is nálunk, de sikerült egy telepen belül tartani és felszámolni a kiskérődzők pestisét okozó kórt. Hasonló a helyzet a kérődzőket fertőző kéknyelv-betegséggel is, megjelent, de lokalizálni lehetett. 

A másik nagy baj és országos intézkedést igénylő betegség a szőlőhöz kötődik. Elérte azt a szintet a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazma-fertőzés, mely – sok év után végre – szintén katonai szigorral végrehajtott akciót vont maga után. Kiderült, hogy szinte nincs az országnak olyan területe, borvidéke, mely ne lenne már fertőzött. Sok tízezer tőkét, sok száz hektáron irtottak ki a védekezés során.