Fagyot hoz a január

Így, tél közepén a kertész is előre tekint. Legalábbis magamban ilyenkor már tűnődni szoktam, hogy a következő két hónap vajon milyen időjárást hoz ránk? Elmarad-e a szokásos tél, megdőlnek-e megint a januári csúcshőmérsékletek, lesz-e januári tavasz, ami felborítja növényeink belső biológiai óráját, s megint túl korán, a fagyveszélyes tavaszelőn virágoznak-e a kerti fáink? 

Nos, amennyiben hinni lehet a 30 napos időjárás-előrejelzésnek, akkor még azt is mondhatnánk, hogy igazi januárunk lesz. Pontosabban nem mutatnak a számok óriási és főleg tarós – mínusz 15 foknál is nagyobb – fagyokat, de azért lesz hideg: az egész hónapban szinte miden reggel nulla fok alá megy le a higanyszál, sőt akad tíz nap – a hónap közepén –, amikor jellemző lesz a mínusz 7–10 fok. 

Ez viszont azt jelenti, hogy a január nem okoz gondot a nö­vé­nyeink­ben. De hátra azonban nem dőlhetünk, nem látjuk még a feb­ruárt,­ illetve a márciust, áprilist. S bizony, ez az utolsó két – már tavaszi hónap – is sokat számít mostanság, már csak azért is, mert az utóbbi években gyakran éltünk meg olyan áprilist, amely akár 15-22 fagyot hozó reggelt hozott. 
Nos, a január tehát hideg lesz a szakértői elemzések szerint, ami viszont a baromfiudvaron okoz egy kicsivel több munkát. Az itatókat naponta legalább kétszer kell ellenőrizni – reggel feltörni, újra tölteni – és fagyos nappalokon ezt dél körül is meg kell tenni. S persze a tojástermelés is alábbhagy, amellett, hogy a szárnyasok többet is esznek. 
Az előrejelzés ráadásul végre csapadékot is mutat, ami nem sok, de rendszeres lehet a havazás, az elszórt havas eső, néha eső. Ami nagyon kell a talajnak, mert az esősebb november után már megint egy olyan decembert hagytunk a hátunk mögött, amikor alig volt eső. Így úgy fordultunk át az új esztendőre, hogy az ország nagy részén akár egyhavi csapadék is hiányzik a földekről. Ez főleg a mélyebb talajrétegek vízmennyiségén, tartalékán látszik.