Fogások a meleg lakásért
Az elmúlt hetekben megtapasztalhattuk, mit is jelent az igazi téli hideg, és a hónap végéig is hasonló, ha nem erősebb fagyos napok várhatók. Fontos a lakás, ház fűtése, mely most több energiát igényel. Vannak komolyabb beruházást igénylő megoldások, de akadnak olcsóbb vagy ingyenes fogások, melyek az otthonok melegen tartását segítik elő.
Kép: Two men install a new window in a residential house. The scene shows teamwork during a home renovation project, with one person working inside and the other outside on scaffolding., Forrás: Shutterstock
Amikor kint keményebb hideg van, hajlamosabbak vagyunk felcsavarni a fűtést. Holott – ha nem egy szál pólóban élünk a lakásban – elegendő lenne nappal egy 20-22 fokos hőmérséklet, amit éjszakára levehetünk 18-19 fokra. Napközben egy melegítő mellénnyel, aztán egy jó takaró a pizsamával álmunkban egészen jó komfortérzetet biztosít. Ez rengeteget számít a fűtésszámlán.
Sokan hiszik, hogy úgy spórolnak, ha napközben leveszik a fűtést, majd feltekerik, amikor hazaérnek. Ez igaz, de nagyobb lehűlésnek nem szabad kitenni a lakást, mert felfűteni a megfelelő hőre sokkal több energiát igényel, mint szinten tartani a már említett hőtartományt.
A szellőztetéssel is sokat spórolhatunk, akkor, ha naponta kétszer csinálunk egy nagyobb huzatot néhány percig, s nem a bukóra hagyott ablakkal próbálkozunk, ami sokkal több hideget enged be és meleget enged ki kevesebb levegőcsere mellett, mint egy sarkig tárt ablak, ajtó.
Ne csak a fűtési szezon elején állítsuk be a központi fűtésben keringetett vízmennyiséget, víznyomást, hanem érdemes hetente, kéthetente rápillantani a jelzőkre. Egy levegős rendszerben a víz rosszul kering, a radiátorok egy része – főleg a végpontokon lévő fűtőtesteknél – légdugós lesz, annyira, hogy ott nem is meleg, mert a víz helyett levegő van benne. Ezért mindig töltsük fel az optimális szintre a víznyomást. Ha a radiátorokra, kályhákra vizesedényeket teszünk, akkor nő a páratartalom a lakásban, ami javítja a hőérzetünket.
A radiátorok általában a külvilággal érintkező falakon, ablakok alatt helyezkednek el. Ezek a leghidegebb részek, éppen a radiátor mögötti falrészen. Ezért, hogy ne a falat fűtsük, célszerű barkácsboltokban is kapható hőfóliás, vékony, alig félcentis szivacsos elemeket a radiátorok mögé ragasztani, természetesen az alufóliás, hővisszaverő réteg a szoba felé nézzen! – tanácsolja a Praktiker áruház szakértője.
Az ablakok többségén – legyen szó új, jó hőszigetelésű, vagy akár régi nyílászárókról – van redőny. Ez nem csak a nyári melegben használható, hanem télen is. A nap úgyis csak kora délutánig világít, ezért nyugodtan leengedhetjük a redőnyt egészen másnap reggelig. Ez a mozdulat szintén rengeteg meleget tart a lakásban. Már csak azért is, mert az ablakon, ajtón a meleg 10–25 százaléka képes távozni. A falakon akár 25–40 százalék, a tetőn, plafonon 25–30 százalék hő is távozhat, s a padlón keresztül is elfogy vagy 10 százalék. Ezekből is látszik, milyen fontosak a nagyobb beruházást jelentő ablakcserék, a falak külső szigetelése, s nem utolsósorban a padlástéré.
De akad még néhány filléres praktikum. A vastagabb függönyök is sok hőt fognak meg az ablakok, ajtók elé behúzva. A nem jól záródó nyílászárók nagy részén javítható a szigetelés akár öntapadós szivacsszalagokkal.
