Fürge az év hüllője

A Magyar Madártani Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya idén a fürge gyíkot választotta az év hüllőjének. A faj egyike a klímaváltozás veszteseinek, az élőhelyét adó üde, nedves rétek és hegyi kaszálók a csapadék hiánya és a növekvő hőmérséklet következtében kiszáradnak, megváltoznak. 

Hazánkban általánosan elterjedt az üde réteken, főként tavak, vízfolyások mentén az alföldi vízjárta gyepektől a nedves erdőszegélyeken át a hegyvidéki kaszálókig, erdei tisztásokig. Táplálékát – más hazai gyíkokéval átfedve – elsősorban ízeltlábúak alkotják. Közepes termetű faj, kisebb, mint a zöld gyík, de nagyobb, mint a homoki gyík. (Az előbbivel keverhetők, mert a hímek itt is szép zöld, ritkán kékes színben pompáznak.) Teljes hossza 20-23 cm, ennek jóval több mint a felét a farok teszi ki. Nagy-Britannia déli részétől Belső-Ázsián át a Bajkálig előfordul. 

A téli hibernációból március végén bújik elő. Párzása áprilisban, májusban történik. A hímek harcolnak egymással, amit egyikük vagy mindkettőjük farka is bánhat. A nőstény tavasz végén, nyár elején fűcsomók alá rakja 5–12 pergamenes héjú tojását. A kis gyíkok július végén és augusztus első felében kelnek ki. Nappali életmódot folytat, az éjszakát föld alatti üregekben vagy fatörzsek alatt tölti. Egész nap aktív, de a forró, aszályos napokon aktivitása a hűvösebb órákra korlátozódik. A felnőtt egyedek már szeptember közepén visszahúzódnak téli pihenőjükre, a fiatalok még október közepén, végén is aktívak lehetnek. 
A legfontosabb civilizációs veszélyeztető tényezők: élőhelyeik leromlása, a gyepek intenzív művelése, valamint a klímaváltozás és az elhibázott vízgazdálkodás nyomán kialakuló szárazodás. Utóbbi okból hazánkban csökken a számuk, helyüket a zöld gyík veszi át. Magyarországon 1974 óta védett, pénzben kifejezett értéke 25 ezer forint.