Nagypolitikai játszmák
A magyar kormány elutasítja az EU–Mercosur szabadkereskedelmi megállapodást, és elutasítunk minden olyan brüsszeli megállapodást, mely a magyar gazdák életét megnehezíti, jövőképét, versenyképességét veszélyezteti – jelentette ki Nagy István magyar tárcavezető az uniós agrárminiszterek múlt heti rendkívüli tanácskozása után Brüsszelben.
Kép: Nincs egységesen támogatott közös agrárpolitikai terv
Brüsszel a múlt héten berendelte az összes agrárminisztert, sürgős döntést várt tőlük a Mercosur-ügyben. A Bizottság ugyanis pontot akar tenni az EU történetének egyik legnagyobb szabadkereskedelmi egyezményére, melyet négy dél-amerikai állammal kötne. Az agrárminiszterek rendkívüli találkozóján az olasz és francia ellenállás megtörése volt a fő cél, enélkül ugyanis nem léphet életbe a dél-amerikai országok csoportjával köttetendő Mercosur-megállapodás.Az olaszok beadták a derekukat.
A rendkívüli tanácsülést követően Nagy István kijelentette: az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság óriási károkat okoz az Európai Unió gazdálkodói számára. A lapzártánk után – január 12-én – Paraguayban aláírni tervezett kereskedelmi megállapodás miatt óriási problémák lesznek. Ezt „nem nézhetjük tétlenül” – mondta Nagy, aki szerint gyors és hatékony beavatkozásokra van szükség. Az unió versenyképessége elveszett. Nincs más lehetőség, mint küzdeni tovább, ha az Európai Unió az élelmiszer-önellátását, szuverenitását fenn akarja tartani – hangsúlyozta az agrárminiszter.
A megállapodás segíti az Európai Uniót, hogy több járművet, gépet, bort és egyéb alkoholos italt exportáljon. Cserébe megkönnyítené a Mercosurból származó hús, cukor, rizs, méz és szójabab Európába jutását. Ez viszont az európai termelőket és élelmiszer-iparosokat aggasztja, akik attól tartanak, hogy az olcsó termékek áradata hátrányosan érinti őket. Olaszország, Franciaország, de Magyarország, Ausztria, Hollandia és más tagország is több védzáradékot, szigorúbb importellenőrzést és előírásokat szorgalmazott gazdálkodóik védelme érdekében.
Ennek egy részét sikerült elérni. Sőt, az utolsó pillanatban a Bizottság előállt egy 49 milliárd eurós kvázi többlettel. Ez végeredményben egy előrehozott kifizetés lenne – tehát nem többletpénz –, hogy végre nyélbe üthesse a negyed évszázada tárgyalt Mercosur-megállapodást. Vagyis, hogy meggyőzzék az ellene ágáló tagállamokat. A 49 milliárd az összevonni szándékozott eddig különálló uniós forrásokból álló Nemzeti és Regionális Partnerségi Programok (NRP) félidős felülvizsgálatának keretéből jönne, és a ciklus közepe helyett annak legelején elérhető lenne. Egyéb gesztusokat is tett a Bizottság, így például előírná, hogy az NRP-pénzekből kötelező lenne 10 százalékot a vidékfejlesztési célokra fordítani – igaz, a 90 százalékot már a tagállam úgy osztja fel a célterületek között, ahogy jónak látja. De akad más is: például az, hogy az EU az importált agrár- és élelmiszeripari termékeknél előírná és nagyon szigorúan vizsgálná, hogy azok előállítása megfelel-e az uniós előírásoknak, azaz azokat az uniós gazdáknak előírt, szigorú – és emiatt költségemelő – módon termelték-e, állították-e elő. Ez vonatkozik a növényvédő szerek, antibiotikumok használatára, állatjólétre egyaránt. Az EU már az idén 50 százalékkal növeli az ellenőrzések számát és megerősíti a határállomások ilyetén munkáját is. Importkorlátozás is életbe léphet, ha az uniós piacon esnek az árak, s ennek felülvizsgálatára viszonylag rövid, néhány hónapos határidőt szab magának az EU. Emellett megmaradna egy agrárpiaci válság oldására használatos kassza, amely szintén sok milliárd eurót használhat. Felmerült, hogy ideiglenesen felfüggesztenék egyes műtrágyák vámját, illetve nem kellene utánuk fizetni az uniós karbonadót sem.
