Nyitni készül az EU
Új szabályozás léphet életbe rövidesen az Európai Unióban a genetikailag módosított élőlényekkel kapcsolatban. Az Európai Parlament és a Tanács tárgyalói politikai megállapodásra jutottak, a végleges döntés az Európai Parlament és a tagállamok kezében van, hogy elfogadják-e azt.
Kép: 20251017, Felsőrajk, Vigh László országgyűlési képviselő a hagyományos kukorica aratást mutatta be, majd a testvérének a fiai a kombájnos aratás munkafolyamatát is szemléltették. Balról: Vigh Bálint gazda, Vigh László és ifj. Vigh György gazda. Fotó: Szak, Fotó: Szakony Attila
Nem mindegy, hogy egy genetikai módosítás során egy növény vagy állat saját génkészletében végeznek el módosításokat a kutatók, és ezzel hoznak létre új tulajdonságú élőlényt, vagy más fajok génrészleteit bejuttatva alkotnak meg új tulajdonságokkal bíró szervezeteket.
Az utóbbi időben egyre jobban fejlődött és nagy reményeket adó technikákat fejlesztettek ki a tudósok. Ezekkel lehetővé lehet tenni például, hogy egy növényben az eddig ugyan „benne lévő”, génjeik által meghatározott, de rejtett, „alvó” tulajdonságokat „szabadítanak fel”. Vagyis így lehet akár sótűrő, szárazság-, vagy fagytoleráns fajtákat létrehozni, melyek termesztése nagyobb biztonsággal, hozammal végezhető, mint a korábbiak. Ezeket a beavatkozásokat, az így létrehozott élőlényeket eddig egy kalap alá vették a több évtizede alkalmazott GMO-s beavatkozásokkal, melyek többségét tiltották az európai országok nagy részében, így nálunk is.
A régebbi módszereknél sokszor egy növényfajba egy-egy olyan gént juttattak, melyek más növényből, vagy éppen állatból származtak. Ezért veszélyesnek mondták ki, köztermesztésük az öreg kontinensen egy-két kivétellel tiltott volt. Más kérdés, hogy a Föld sok országában lehetett ilyen szóját, kukoricát, búzát, vagy más növényt előállítani, a termést forgalmazni, takarmányozásra, élelmezésre használni. A GMO-k használata általában olcsóbbá tette a termelést, emiatt egyre inkább terjedt a világban.
Az új genomikai technikák (angolul New Genomic Techniques, NGT) uniós szabályozása most változik. A cél: olyan növényfajták elterjedésének támogatása, amelyek jobban bírják a klímaváltozást és a kártevőnyomást, kevesebb műtrágyát és növényvédő szert igényelnek – miközben a gazdák számára megfizethető és hozzáférhető marad a technológia.
A tervezett új rendelet kétfelé osztja az új genomikai technikákat. Az elsőbe azok tartoznak, amelyek egy növény meglévő genetikai állományát és tulajdonságát módosítják, hasonlatosan a klasszikus nemesítéssel, mely a spontán génmódosulásokra alapoz. Az új NGT1-nek is ez alapja, csak gyorsabban, célzottabban hoz létre új tulajdonságot. Megkülönböztetik ettől a korábbi GMO-t, azaz mostantól NGT2-technikát, mely – mint már mondtuk – egy új fajba idegen génkészletet is bevisz. Míg az előbbi szabadabb utat kap és a termesztést, fogyasztást is lehetővé teszi, az NGT2-nél marad az eddigi szigor, a termékeknél a jelölési kötelezettség.
Csökkenthető a klímaterhelés
Két apró genetikai módosítás elég lehet ahhoz, hogy a gabonafélék a jövőben műtrágya nélkül is megtermeljék a növekedésükhöz szükséges nitrogént. Dán kutatók áttörő felfedezése szerint a növények immunrendszere „átprogramozható”, így együttműködésbe léphet a nitrogénkötő baktériumokkal – ahogy ez természetes a pillangós növényeknél, de már nem működik például kukoricánál, más gabonánál. A módszer hosszú távon gyökeresen átalakíthatja a globális élelmiszer-termelést és csökkentheti a mezőgazdaság klímaterhelését. A módosítást árpán már kipróbálták – sikerrel.
