Elfért a sok eső

Amúlt hét közepén kezdődő enyhe, de sok helyen előforduló és folyamatos csapadék – döntően­ eső – sokat számít, ugyanis az előtte lévő napokban felmért helyzet szerint a talaj egyméteres felső rétegéből még nagyon sok víz hiányzik. Ez igaz a Dunától keletre eső vármegyékben – kivételt az Északi-középhegység és térsége jelent –, ahol 50–100 milliméter az elmaradás, ami nagyjából kéthavi csapadéknak felel meg, de Fejér, Tolna és Baranya egy részénél is legalább 1–1,5 havi víz kellene. A felső 50 centinél jobb a helyzet, ott a fent említett térségek szűkebb területein 20–40 milliméter a hiány. Az ország többi részén viszont kellően feltöltődtek a talajok, sok helyen – Nyugat-Dunántúl, Észak-alföldi régió – már lassan teljesen telítődtek, sőt akár kisebb belvízfoltok is kialakulhatnak. A kötöttebb talajokon is felolvadt a fagyott felső 5–15 centi, a földek egyelőre nem járhatók, nagy a sár. 
Mindez azt jelenti, hogy a tavasz kezdetére rendeződhet a helyzet, talán elkerülhető a tavalyi eset, amikor a télből úgy mentünk át az új évszakba, hogy eleve vízhiánnyal volt jellemezhető a felső egy méter. 

Egyébként az előrejelzések szerint visszatér a tél, s február közepéig ki is tart a hideg. A reggelek enyhe fagyokat hoznak, a nappalok nulla fok fölöttiek lesznek a becslések szerint. Azaz marad a téli hideg, ami jót tesz a növényzetnek. Nem kapnak annyi hőt, amennyi a túl korai ébredésüket okozná, ami miatt aztán a szokásosnál korábban ébrednek, virágoznak. Az idén erre alapozva reménykedhetünk abban, hogy kisebb lesz, vagy elkerül minket a fagykár. Az éjszakai fagy és a nappali felmelegedés két veszélyt hordoz: a felfagyást – a talaj felső néhány centis rétegének megfagyása, kiengedése okán a talaj mozog, ez a gyenge gyökérzetet a vetésekben károsíthatja. Hasonló jelenség miatt a fák törzsén, vastagabb ágain­ jelentkezhet fagy okozta kéregrepedés, amin a fertőzések megtelepedhetnek.