Virág a jégkorszakból

Bár ez a tél sokkal keményebb az elmúlt években megszokottaknál, január végén már javában virágzott hazánk egyik nagyon ritka növénye, a volgamenti hérics a Körös–Maros Nemzeti Park csorvási löszgyepein. A korai virágzásnak rendkívüli előzményei is voltak, már novemberben és decemberben is jelentek meg bimbói, illetve virágai a fokozottan védett növénynek. E jelenség hátterében az áll, hogy a nyári szárazságban már-már nyugalmi állapotba kerülő löszgyepek növényzete az őszi esők nyomán megújult. November második felében néhány tő volgamenti hérics bimbókat fejlesztett a talajfelszínen, melyek némelyike ki is nyílt az enyhe időben. November végén két bimbós és egy virágzó tövet figyeltek meg a nemzeti park szakemberei, decemberben, az ünnepek közötti enyhe, napos időszakban viszont már két­tucatnyi virító tövet találtak. Később a havazás és a zord hideg megálljt parancsolt ugyan a korai tavasznak, de a január végén megenyhülő időben további tövek is úgy döntöttek, hogy nem várnak tovább, s szirmot bontottak a kora tavaszt idéző impozáns sárga virágok. 

A csorvási löszgyepről azt kell tudni, hogy az egyetlen jelentős őshonos élőhelye a volgamenti héricsnek. Ezenkívül csak a Hortobágyi Nemzeti Park területén van egy kisebb természetes állomány, másutt csupán telepített állományok vannak. A csorvási löszgyepen tavaly március második felében, a csúcsvirágzás idején egyszerre 2800 tő bontotta ki virágait. Ennél azonban jóval több volgamenti hérics van a területen, ugyanis a fiatal növények nem virágoznak, csak 8-9 éves korukban hoznak először virágot. Egy-egy idősebb, dúsan virágzó tő akár 30-40 éves is lehet. 

A volgamenti hérics külső megjelenése hasonlít a védett tavaszi héricshez, utóbbi azonban nagyobb méretű, és néhány héttel később, általában március elején bontja ki virágait. Magyarországon a volga­men­ti hérics volt az első növény, amelyet védetté nyilvánítottak 1971-ben.