Nő a nyomás a gazdákon

Az első Ukrajna gyorsított uniós taggá válásának lehetősége, a második és a harmadik az Ausztráliával, illetve a dél-amerikai, úgynevezett Mercosur-országokkal kötött szabadkereskedelmi megál­lapodások okozta nehézségek. E három tényező az uniós, így a magyar piacot nyitná meg olcsó és nagy tömegű gabona, hús, olajosmag, baromfi, cukor, bio­etanol, feldolgozott élelmiszerek előtt, miközben mi e térségbe alig szállítunk ilyen terméket. Persze az ország áttételesen jól is jár, mert az uniós ipari termékek – főleg autók, gyógyszerek –, szolgáltatások kivitele nőhet. 

Az agrárium viszont biztosan nem jár jól, állítja többek között a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz). 

A helyzet élesedik: egyre többen emlegetik, hogy Ukrajna akár a következő néhány évben már teljes jogú tagja lehet az EU-nak. Ez azt jelenti, hogy rengeteg agrártámogatást elvihet az eddigi országoktól. Az évi 500–700 milliárd forintnyi magyar agrárdotációs keret akár több százmilliárddal is csökkenhet. A hazai és az uniós piacon pedig a nyomott árú ukrán termékek szoríthatják ki a magyar áruféleségeket. 

A Mercosur-megállapodást az unió Bizottsága már májusban ­életbe léptetné a gazdák és az ­Európai Parlament ellenkezése, az üggyel kapcsolatban elindított bí­rósági eljárás ellenére. Ezzel több százezer tonna marha- és barom­fihús jöhetne be vám nélkül az EU-ba, hasonló a mennyisége a cukornak, bio­etanolnak, amely szintén óriási tétel az Európában gyártotthoz képest. 

Keveset szólunk viszont az Ausztráliával kötendő szerződésről, ahol szintén óriási mennyiségekről van szó. Például marhahús esetén 50 ezer tonnáról, de 67 ezer tonna juh- és kecskehús is a listán van. Szabadon jöhetne be gabona, repcemag is néhány millió tonna mennyiségben. Ezzel szemben nyitna az ausztrál piac az európai olajosmag, repce, étolaj, biodízel, vagy éppen a neves borok, sajtok előtt.