Vége a névkáosznak

Rendet rak az Európai Unió az állati és a növényi alapú, de húsnak, húsféleségnek hívott élelmiszerek elnevezésének káoszában. Utóbbiak sokszor megtévesztően a húsokra jellemző elnevezéssel kerülnek piacra. Sokéves egyeztetés után az unió döntött: jogszabályba foglalja, melyik az a 31 elnevezés, melyet tilos olyan élelmiszernek adni, mely alapvetően növényi alapanyagokból készültek. A cél, hogy segítsék a fogyasztó eligazodását. A hús, az hús, a növényből készült készítmény pedig nem az. Illetve azért marad egy sor kérdőjel. Ugyanis az unió egyértelművé tette, hogy csak a húsiparhoz kapcsolható az olyan megnevezés, mint például a marhahús, sertéshús, csirke, bacon, steak, a mell, comb vagy például a máj. A szabályozás kizárja a laboratóriumban előállított vagy sejtalapú termékeket e megnevezések használatából. Bár a cél az, hogy ez alapján biztos lehessen a fogyasztó a dolgában, mégis, maradt félreértésre okot adó név. Ugyanis az olyan elnevezés, mint a burger, a kolbász vagy a nuggets nem esnek a tiltás alá. Az utóbbi kivételek engedményt jelentenek a teret nyerő növényi alapú termékek és gyártóik számára. Brüsszel egyensúlyoz a hagyományos értékekkel bíró húságazatok és termékeik, és az új iparágnak mondható, vega és vegán fogyasztói szokásokat kielégítő ipar között. 

A fentebb már említett mesterséges, „laborhúsoknak” nevezhető, sejt-vagy szövettenyésztésből származó új ételféleségek elnevezését szigorítják, mert bár egyelőre nem igazán sikeresek és megfizethetőek e termékek, de egyre több ilyen kísérlet van, és nagy tőke mozdult meg e felé. Vagyis a jövőben ezek terjedésére és nagyobb piaci megjelenésére is számítani kell. 

A döntésnek persze örül a hagyományos húsipar, viszont kifogásolják és túl szigorúnak tartják a növényi alapú élelmiszereket gyártók. Min­­den­esetre Brüsszel gáláns volt: három évet adott az átállásra, a meglévő készletek kiárusítására.