Mi vár a mezőgazdaságra?
Az új agrárvezetés a miniszterjelölti parlamenti meghallgatásán és az első – Ópusztaszeren tartott kihelyezett – kormányülésen sokrétű programot vázolt fel, melynek többek között része a háztájizás, a kiskertekben, mikroüzemekben folytatott termelés fellendítése. E tevékenységet sokrétűen képzett szakértők segítenék.
Kép: A kormány első ülésének fő témája az aszályhelyzet kezelése volt
Azelőtt, hogy rátérnénk a mezőgazdasági és élelmiszer-gazdasági jövőkép vázolására, nézzük át, milyen tervei vannak az új agrárvezetésnek a kiskerti, úgymond háztáji termeléssel. A cél, megint fellendíteni ezt az élelmiszer-termelésben akár hathatós mennyiséget is felmutatni képes tevékenységet. Ehhez társadalmi szemléletformálás és nem mellékesen az időközben elveszett tudás pótlását jelentő szakértői hálózat kiépítése szükséges. Ahogy Bóna Szabolcs, az új agrár- és élelmiszer-gazdaságért felelős miniszter elmondta, valamint egy nagy összefoglaló írásában is vázolta „Bálint gazdákra” és a fogyasztók körében végbemenő szemléletváltásra is szükség van. Hiteles, közvetlen, gyakorlati tudású és helyben ismert szakemberek segíthetnék a kertészkedést, az otthoni termelést és a helyi élelmiszer-fogyasztás népszerűsítését. Utóbbi azt is jelenti, hogy a lakosságnak kell lépnie a helyben termelt, helyi, biztonságos és friss, nem száz kilométereket utaztatott élelmiszerek felé. Ha ezekből egyre többet vásárolnának, akkor az import aránya is csökkenne az élelmiszerek kereskedelmében. Bóna szerint az agrárium és a fogyasztók közötti távolság túl nagy, ezért új kommunikációs szereplőkre van szükség: olyan közérthető agrárszakemberekre, akik képesek „lefordítani” a mezőgazdaság működését a lakosság számára.
A „minden kertbe zöldség” mint cél egyrészt a meglévő területek, energiák, lehetőségek újbóli kihasználását jelentheti, egyben a lakosság szemléletében hozhat változást, s nem mellesleg akár mérhető gazdasági hatása is lehet. A lakosság egy része részben önellátóvá válhat, ami csökkenti az élelmiszerár-érzékenységet.
Persze ez csak egy kis része annak a stratégiai céloknak, melyeket az új agrárvezetés ismertetett. Lépni kell a klímaváltozás negatív hatásainak kezelésében. Ez egyszerre jelenti a talajjal való jobb gazdálkodást, a talajélet, a talajszerkezet javítását, a talaj vízmegtartó képességét, a vízpótlást és -ellátást, a hőség és az aszály kezelését. Ebben új technológiákat, szakmai fogásokat kell alkalmazniuk a gazdálkodóknak. Az államnak pedig az a dolga, hogy a vízgazdálkodásban lépjen: tarthatatlan, hogy az egyre mélyülő medrű nagy és kisebb folyóink jószerivel kiszívják a környező földekről a vizet, s azt határainkon túlra vezetik. Vagyis szakítani kell az eddigi tabuval, a folyóinkon kénytelenek leszünk nagy vízlépcsőket, fenékküszöböket megépíteni és a vizet így visszatartani. Hasonló a helyzet a csatornarendszerekkel, a természetes víztározó területek évenkénti időszaki feltöltésével.
A kormány hozzányúlna a földjogi szabályozáshoz is, de leszögezte, hogy a fő célkitűzés, hogy a magyar termőföldet meg kell védeni a külföldi tőke térnyerésétől, és kizárólag hazai kézben kell tartani. Új földtörvényt készítenek és széles körű társadalmi vitára bocsátják, mert a jövőben nem születhetnek fontos döntések a szakma és az érintettek megkérdezése nélkül – hangsúlyozta Bóna Szabolcs. Átlátható viszonyokat ígért, ahol „a földhöz jutás nem kiváltság, hanem lehetőség a tenni akarók számára”. Javítani akarják a fiatal gazdák helyzetét, mert a jelenlegi rendszer túl zárt és tőkeigényes a pályakezdőknek, az új belépőknek is segítséget kell adni az elinduláshoz, hogy az ágazati generációváltást ez is előremozdítsa.
A tervek között szerepel egy valódi érdekképviseleti rendszer kialakítása, és ez érintené az Agrárkamara átalakítását is. A falugazdász rendszert fenntartanák.
Az élelmiszer piacán a silány minőségű árukat kiszorítanák, igazi piacvédelmet alakítanak ki, melyben a helyi, magyar termékek kiemelt szerepet kapnának a silányabb importtal szemben.
Ehhez viszont növelni kell a hazai alapanyagok feldolgozásának arányát, az élelmiszeripar erősítését, hogy egyre több magasabb értékű élelmiszert exportáljunk. A magyar agrár- és élelmiszergazdaság jövője múlhat a szervezettségen és az összefogáson, stratégián, melynek kialakítása a termelők, a szakmai szervezetek és a társadalmi igények felmérésén alapul.
Fontos vállalás, hogy az új kormány szeretné fenntartani a 80 százalékos költségvetési társfinanszírozást az uniós agrártámogatásokhoz kapcsoltan, de ehhez előbb fel kell mérni a költségvetés állapotát. Utóbbi határozza meg azt is, hogy mikortól lehetne a beígért 5 százalékos áfát bevezetni a zöldség és gyümölcs és más élelmiszerek értékesítésében.
A kihelyezett kormányülésen döntöttek: a kialakult aszály- és vízügyi helyzet kezelésére 2 milliárd forint forrást különítettek el, amelyet augusztus végéig a legsürgetőbb vízügyi beavatkozásokra fordítanak. Hosszabb távon az uniós programok keretében összesen 257 milliárd forint értékű vízügyi fejlesztés megvalósítását tűzték ki célul. Kihirdetik a 2026-os esztendőre vonatkozó súlyosan vízhiányos állapotot. Ez a döntés megnyitja az utat a gazdák előtt a 30 napos, kedvező feltételekkel igénybe vehető öntözési lehetőséghez. Hivatalosan is bejelentik az aszály miatti vis maior helyzetet, ez számos adminisztratív és pénzügyi könnyítést tesz lehetővé a termelőknek.
