Ha valamikor, akkor a mostani időben a kertésznek fel kell kötnie aœgatyáját. Az esős hideget melegebb nedves idő követi, olykor napsütéssel. Ezt szereti igazán aœgyom, a kártevő és a kórokozó.

Előznek a gyomok, de mit tehet az ember, ha már a fű is rohad?

Az utóbbi években talán idén a legnehezebb gazdálkodnunk a kerti javainkkal. Előbb a szokásosnál korábbi tavasz az aszállyal, de sok fagyos éjszakával karöltve, aztán a hideg esős szakasz, most meg a mondhatni, megszokott májusi esős idő jött ránk. A gond csak az, hogy az aszályos hideg miatt nem tudtak idejében kelni a növényeink, aztán pedig a hideg, száraz idő miatt alig fejlődtek. Utána jött az eső, meglehetősen sok, de erős lehűléssel együtt, ami megint nem kedvezett a fejlődésnek.

Fontos növényvédelmi segítséget adhatnak a mostani időszakban a gazdaboltok szakértői
fotó: Szabad Föld Archivum

Most viszont éppen normális minden, csak hát…

A gyomok beelőznek, a kedvező tél miatt nagy számban már a kezdetekkor jelen lévő kártevők csúcsra járva szaporodnak. Tetvekről, egyebekről az elmúlt számainkban már szóltunk. Egy újdonságról azért beszámolok: sárgarépa- és petrezselyemegyelés közben megszálltak a hangyák. Szinte méternyi hosszokon fészkelték be magukat a bakhátba, s minden egyes fejlődgető gyökérzöldség tövében nyüzsögtek.

Először nem tudtam mire vélni, aztán szemüveget véve rájöttem: a kiegyelt növénykék gyökérnyakán és alatta 1-3 centiméteren tobzódtak a szürkés levéltetvekre hajazó tetvek. Mellesleg a levélen a fekete levéltetű-kolónia a rovarölős kezelések ellenére szépen gyarapszik.

Lisztharmat betegség a gyepen
fotó: Kállai Márton

Már látszanak a gombás betegségek első jelei. Az őszibaracknál folyamatos a tafrinás levélsodródás, de a korábbi kezeléseknek köszönhetően még csak olyan mértékben, hogy a fákat hetente egyszer körbejárva kézzel lecsipkedhetőek a fertőzött levelek, hajtásvégek. Az almafákon van már egy kis lisztharmat, de a varasodás barnásodó foltjai még nem jellemzőek. A lisztharmatot sok növényen látni: a kert gyepén, az árvacsalánon, a kecskerágón egyaránt fehéres bevonat képződött az esős napok alatt és után. A fűben egyébként egyéb gombák is megjelentek, különféle rozsdásodást okozó fajok, illetve a fuzáriumfélék pusztítják kisebb, majd nagyobb foltokban a gyepszőnyeget.

Jó ideig nem láttam a márványpoloskák tavaszi kártételét, de azóta már megtapasztaltam: szívogatják a szépen gömbölyödő cseresznyét, meggyet. Nagyobb bajt a barackféléken okoznak: a szúrásuk nyomán erős beszűrődések tapasztalhatók, a kis termések deformáltak lesznek, s mostanában kezdenek lepotyogni.

Megindult egyébként a természetes gyümölcshullás is: a szilva, meggy, cseresznye kezdi eldobni a rosszul, vagy későn, vagy a hidegben kötött terméskezdeményeket. Aœkülönféle molyok is rajzanak már, így az almát, szilvát károsító fajokkal is számolni kell.

A gyomosodás megállíthatatlannak tűnik: hiába kapálunk, az esők után a fele visszaered a kivágott növénynek. Horolni kell tehát, mert a sekély kapálási mód lényege, hogy a gyökér környékén elvágja a növény szárát, gyökerét. A másik megoldás, hogy kapálás után azonnal gereblyézünk, összegyűjtjük a levágott gazt, s feletetjük az állatainkkal vagy a komposztot gazdagítjuk vele.

Megjelentek a burgonyabogár első petéi is: míg a növények annyira kicsik, hogy a hajtások, levelek átláthatóak, érdemes kézzel szétnyomkodni a tojásokat. A permetezőszerek többsége a pete ellen nem hat, érdemes figyelni és megvárni, hogy a kikelt lárvák 3-5 milliméteresek legyenek, és ha nagyon sok van belőlük, csak akkor permetezzünk.

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.