Ha a kecske AIDS-es

Immár nálunk is megjelentek azok a kecskebetegségek, amelyek a korábbi évtizedekben Európában csak a fejlett országokban voltak honosak. Főként Svájc, Franciaország és Hollandia kecsketartása jelentős – a betegségek onnan bizonyára úgy kerültek át hozzánk, hogy a hazai nemesítéshez felhasznált külföldi fajtákkal (szánentáli, alpesi) együtt a kórokozót is importáltuk.
Ilyen betegség a kecske ízület- és agyvelőgyulladása is, amely több szempontból hasonlít az emberi AIDS-hez. A kórokozó az egyik fehérvérsejttípusban élő vírus, ezért a testnedvek (vér, tej, nyál, ondó) útján fertőz, így az esetek többségében a fertőződés már az újszülötteknél megtörténik. A vírust az állatok egész életükben hordozzák, de a tünetek kifejlődéséig hónapok, sőt évek is eltelhetnek. A vírushordozást csak vérvizsgálattal lehet kimutatni.
A többnyire a szájon át felvett vírus a bélből kerül a vérbe. Utána a fiatal állatoknál az idegrendszerben, az idősebbeknél pedig inkább az ízületekben okoz gyulladást. Néha más szervek is károsodhatnak. A kecskeállományok magas fertőzöttsége ellenére a betegség tünetei ritkábban fejlődnek ki. Ilyenkor a 2-4 hónapos gidák étvágytalanok, néha hőemelkedésük van, a láz nem jellemző. Mozgásuk nehézkessé válik, rogyadoznak, nemegyszer körbe forognak, fejüket ferdén tartják, gyakori a fej remegése is. Ha ebben az állapotban még nem pusztulnak el, akkor az izmaik elsorvadnak, az állatok lesoványodnak. Az egyévesnél idősebb kecskék lábízületei – főként az elülsőek – megduzzadnak, járásuk nehézkes, sokszor „térdelve” mozognak. Érdekes, hogy étvágyuk megmarad, lázuk sincs, mégis hetek alatt teljesen lesoványodnak.
Mivel a betegséget bizonyos fajtáknál gyakrabban állapították meg (például az intenzíven tejelő szánentáliban gyakrabban, mint az alpesiben vagy a nemesített magyar fajtákban), az utóbbi időben kutatások folynak: van-e összefüggés a fogékonyság és a genotípusok között?
A betegségnek még nincs ellenszere. Azt, hogy valamely állomány fertőzött-e, valamennyi egyed vérvizsgálata derítheti ki. Ha a vizsgálat eredménye pozitív, akkor az állatokat kiselejtezik. Amennyiben a három hónap elteltével elvégzett újabb vérvizsgálat az összes kecskénél negatív eredményt ad, a tenyészet fertőzéstől mentesnek minősíthető.