Mi lesz a debreceni menekültekkel?

Mint emlékezetes, a debreceni menekülttábor öt afgán lakója felmászott az intézmény közelében lévő, 30 méter magas átjátszó toronyra. Mindannyian öngyilkossággal fenyegetőztek, hogy megkapják a régóta várt személyi igazolványukat. Néhány héttel később, ugyanebben a táborban tömegverekedés robbant ki, amikor afgán és szomáliai menekültek csaptak össze az internetszoba használata miatt. A verekedés során több lakó súlyosan megsérült. Ezután indított vizsgálatot az ombudsman.

Többen is hibásak és felelősek a Debrecenben kialakult helyzetért. A tömegverekedés során a biztonsági őrök a rendőrségtől kértek segítséget, akik jogsértést követtek el, amikor behatoltak a női és a férfi szállóba, s átkutatták az ott tartózkodók ruházatát. Bonyodalmat okozott az is, hogy sértő megjegyzéseket tettek az iszlám vallásra és annak követőire. A vizsgálat megállapította: a konfliktus kibontakozásáért, a botrányok elfajulásáért a tábor vezetősége, illetve az azt működtető bevándorlási hivatal is hibás. Kiderült, hogy az afgánok azért nem kaphatták meg a kért hivatalos papírt, mert késik egy idevonatkozó törvénymódosítás Magyarországon.

A debreceni közgyűlés tagjai pár hónappal ezelőtt bejelentették: szabadulnának a városban 13 éve működő menekülteket befogadó állomástól, és kezdeményezték annak kitelepítését. Az erről szóló határozatot a közgyűlés elküldte a menekültkérdést felügyelő Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumba. A várostyák a rendbontásokkal, botrányokkal indokolták döntésüket, s azzal, hogy a tábor környékén élők esténként nem szívesen közlekednek az utcán, félnek a többségükben színes bőrű menekültektől.

Annak hátterében, hogy a város kérte a befogadó állomás kitelepítését, főként az új menekültügyi törvény állt. E szerint a három magyarországi – békéscsabai, bicskei, debreceni - tábornak más és más a feladata. A cívisvárosba kerültek azok, akik már kérelmezték a menekült státuszt, de még nem kapták meg. Korábban minden táborban vegyesen voltak kérelmezők és már elismert menekültek is. Debrecen polgármestere a közgyűlési döntését magyarázva kifejtette: a menekülttábor létesítésekor a város közbiztonságának védelmében kilátásba helyezett és beígért védelmi intézkedések nem történtek meg.

Hét civil szervezet tiltakozott a debreceni közgyűlés döntése ellen, amit közleményben fogalmaztak meg. Ebben egyebek mellett az állt: a hazájukból üldöztetés miatt menekülő, védelemért folyamadó – az embercsempészeknek tekintélyes summát fizető – emberek megértésre, befogadásra és megnyugvásra várnak. A gyerekek, felnőttek, öregek többsége hetekig utazott kiéhezve, legyengülve, legtöbbször embertelen körülmények között. A civilek képviselői állították: a mintegy 270-300 debreceni menekült nem jelent veszélyt a társadalomra, szerintük egy demokratikus országban a menekültek támogatása, befogadása erkölcsi és jogi kötelesség.