Begyógyulnak-e a lelki sebek?

Tizennyolcadik napja tartanak a harcok a Gázai övezetben. Egyre erősebb a nemzetközi nyomás: Izrael vessen véget a támadásoknak. Mikor lesz tűzszünet? Mi következik a Hamasz uralma után? Mikor gyógyulnak be a háború okozta lelki sebek? Ahmad Abdelrazek, a Palesztin Állam magyarországi nagykövete interjút adott a Szabad Föld Online munkatársának.

Hírek, információkBorzák Tibor2009. 01. 13. kedd2009. 01. 13.

Kép: Palesztín nagykövet cseppkő utcai nagykövetség 2009 01 12 Fotó: Kállai Márton

Begyógyulnak-e a lelki sebek?
Palesztín nagykövet cseppkő utcai nagykövetség 2009 01 12 Fotó: Kállai Márton

– Miként tájékozódnak a gázai eseményekről? Hogyan jutnak el a hírek önökhöz?
– Sokféle csatornán értesülünk a történtekről. Elsősorban is a palesztin külügyminisztérium tájékoztat bennünket. És természetesen figyelemmel kísérjük a nemzetközi televíziós híradásokat, s más médiajelentéseket.

– Személyes kapcsolatokon keresztül is értesülnek a háborús eseményekről?
– Időnként próbálunk kapcsolatot teremteni a Gázában élő barátainkkal, ismerőseinkkel. Ám ez a jelenlegi technikai körülmények között nagyon nehéz, hiszen akadozik az áramellátás, és a telefonösszeköttetés sem tökéletes az izraeli bombázások miatt.

– Tehát Magyarországról is érzékelhető a pusztítás?
– Igen. Elég csak az infrastruktúra lerombolására gondolni. És hogy valóban óriási méretű a pusztítás, azt még egy magas rangú izraeli tiszt is elismerte, aki úgy vélekedett, hogy legalább tíz év szükséges a helyreállításhoz.

– Sok külföldi bennrekedt a Gázai övezetben, köztük egy magyar család, mindannyiuk sorsáért a médián keresztül is aggódtunk. Szerencsére a napokban hazatérhettek. Tudnak segíteni nekik?
– Lehetőségeink a külföldiek kimenekítését tekintve korlátozottak, ami tőlünk telik, azt megtesszük. Kapcsolatban voltunk azzal a magyar családdal is, akik épségben visszatértek Magyarországra. Természetesen továbbra is minden segítséget megadunk nekik, hiszen ők ugyanúgy megszenvedték a háborút, mint a Gázai övezetben maradt több százezer család.

– Velük mi lesz?
– Keressük annak a módját, hogy nekik is segítsünk. A magyar kormány közvetítésével, illetve különféle hivatali csatornákon, humanitárius szervezeteken át elérjük a gázaiakat. Egy magyar orvosi csoport megpróbált bejutni a háborús övezetbe, de nem sikerült nekik, így Kairóban vesznek részt a palesztin sebesültek gyógyításában. Most egy gyógyszerszállítmányt szeretnénk küldeni Egyiptomon keresztül. Addig azonban nincs garancia arra, hogy célba is érnek a küldemények, amíg nem lép életbe a tűzszünet.

– Ez már most is érvényben van, naponta háromórás tűzszünetet tartanak. Ilyenkor beengedik a humanitárius csoportokat is.

– És mire elég az a három óra? Egyébként a Vöröskereszt, illetve más nemzetközi szervezetek is felfüggesztették a munkájukat a térségben, miután két munkatársuk meghalt az izraeli bombázások következtében, mivelhogy a humanitárius szolgálatokra sincsenek tekintettel.

– Mit gondol, mi lehet Izrael célja a háborúval?
– Nekem az a véleményem, hogy a megszállás meghosszabbítása a végső céljuk. A Gázai övezetből indított rakétatámadásra aránytalan és agresszív választ adtak. Így akarnak üzenni a palesztin népnek, hogy ők az erősebbek, és akkor tudják megszállni a területeinket, amikor csak akarják. Valószínűleg az is szerepet játszik a jelenlegi háborúban, hogy 2006-ban Libanonban nem sikerült győzniük – s céljaik érdekében újabb pusztításba kezdtek.

– Azt azért ne feledjük, hogy most a Hamasz lőtt először!
– Elítélek mindenféle erőszakot, így a Hamasz támadását is. De azt se tévesszük szem elől, hogy Izrael a korábbi tűzszünet ideje alatt is majdnem minden nap bombázott és gyilkolt. Az izraeli katonák kivonultak ugyan Gázából, de továbbra is blokád alatt tartották az övezetet. Százkilencvenöt beteg azért halt meg, mert nem tudták elhagyni a területet, hogy megfelelő gyógykezelésben lehessen részük. Izrael a nemzetközi határozatokat sem tartotta tiszteletben, a közel-keleti békét előkészítő annapoliszi konferencia után egy héttel már támadásba kezdett. Ciszjordániában településeket zártak körül, ellenőrző pontokat létesítettek, melyek által megnehezítették a palesztin emberek mozgását. A palesztin hatóság megpróbálta elérni, hogy decemberi lejárta után is érvényben maradjon a tűzszünet. Egy héttel előtte azonban izraeli katonák hat palesztint öltek meg. Tehát fel kell tenni a kérdést: ki nem tartotta be a tűzszünetet?

– A Hamaszt a világban sokan terrorszervezetnek tartják. Valóban az?
– A megszállóval szemben álló erőt általában szokás terroristának minősíteni. Ez persze nem jelenti azt, hogy mi elismerjük a Hamasz módszereit. Lényegét tekintve nincs különbség a terrorista támadások közt, de azért az mégsem ugyanaz, ha repülőgépről történik egy célpont bombázása, vagy egy kezdetleges rakétakilövővel indítanak ismeretlen célpontok felé rakétákat.

– Erre mondják a nemzetközi elemzők, hogy Izrael és a Hamasz között nem „szemet szemért”, hanem „szemet szempilláért” küzdelem folyik?
– A konfliktus történetében soha nem voltak egyenlő erőviszonyok közöttünk. Izrael a világ negyedik legerősebb hadseregét tudhatja magáénak. Tehát össze sem lehet hasonlítani a háborús felek katonai erejét.

– A Hamasz vezetője szerint, amit Izrael tesz, az olyan, mint a holokauszt. Mások is egyre inkább „gázai holokausztról” beszélnek…
– Ennek igazságtartalmát bárki eldöntheti, aki látja a televíziók élőképes tudósításait. A problémák gyökereit az izraeli megszállásban kell keresni. Ez az oka az emberi szenvedésnek, ezért fogalmazódhatnak meg negatív reakciók. Csak akkor lesz béke, ha megszűnik a megszállás. A 2002-ben született békekezdeményezés az arab országok és Izrael közötti kapcsolatok normalizálását célozza meg, de ezt a mai napig nem fogadta el Izrael.

– Mi lehetne most a béke alapja?
– Ugyanaz, ami már korábban is megfogalmazódott. Izrael vonuljon ki az 1967-es háborúban megszállt területekről, köztük Kelet-Jeruzsálemből. Jöjjön létre a palesztin állam, és igazságosan rendeződjék a palesztin menekültek helyzete. Ha mindebben partnerek lennének az izraeliek, az arab és iszlám országok abban a pillanatban elismernék Izrael állam létjogosultságát.

– Lát esélyt arra, hogy Jeruzsálem keleti részét valaha is visszakapják?
– Izraeliek által megszállt területről van szó, s nemzetközi határozatok születtek e kérdésben. Jeruzsálem köré nem épülhet betonfal, nyitott városnak kell lennie – palesztin kormányzással.

– Ön szerint mikor lesz béke?
– Ha Izrael is a békés utat választja. A mi stratégiánk erre épül. A megegyezés szándékát jelzi például, hogy lemondtunk a történelmi Palesztina területének 72 százalékáról. Egyre inkább bebizonyosodik, hogy fegyverrel nem lehet rendezni a konfliktusokat, civil áldozatok vérével nem teremthető béke.

– Egyre nagyobb a nyomás a világban az izraeliek fellépése ellen. Talán az új amerikai elnök, Barack Obama is közbelépne…
– Reméljük, hogy minél előbb megismerhetjük az álláspontját. Úgy gondolom, a közvélemény eléggé lassan reagált a történtekre, de szerencsére pozitívan tette. Hogy mi következik azután, ha létrejön a tűzszünet? Másfél hónap múlva választások lesznek Ciszjordániában és a Gázai övezetben, addig lehetséges egy ideiglenes kormány felállítása. Szavazataival a palesztin nép dönti majd el, hogy ki kormányozzon. S nem szeretnénk, ha ebbe Izrael beleszólna. Sok idő kell a pusztítás miatt keletkezett károk eltüntetéséhez, amint ahhoz is, hogy a háború okozta lelki sebek begyógyuljanak.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek